Első pillantásra jó hír az új autók tulajdonosainak, hogy akkor is megmarad a garancia, ha a jótállás körébe nem tartozó javításokat és karbantartási munkákat nem márkaszervizben végeztetik el. Legalábbis ezt ígéri az új, 461/2010/EU bizottsági csoportmentességi rendelet, ám a „nem minden arany, ami fénylik” mondásra hivatkozva a szakemberek mégsem tapsolnak, sőt kifejezetten óvatosságra intenek.

A rendelet az új autótulajdonosok számára azért is fontos lehet, mert a gépjárműtartás költségeinek mintegy 40 százalékát a karbantartási és javítási munkák teszik ki. Ráadásul, miközben az új autók relatív ára egyre alacsonyabb, a javíttatás és a cserealkatrészek árszínvonala folyamatosan emelkedik. A javítási szolgáltatások átlagos díja az inflációnál 1,5 százalékkal nagyobb mértékben emelkedett. A cserealkatrészek átlagosan 0,7 százalékkal nagyobb mértékben drágultak, mint amit az általános árszínvonal emelkedése alapján el lehetett várni – derült ki az Európai Bizottság jelentéséből.
A 2010. július 1-jétől hatályba lépett új uniós jogszabály (http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2010:129:0052...) kiterjed az autójavításra, az autó-karbantartásra és autóalkatrész-ellátási tevékenységre is. A biztos szerint ez véget vet annak a gyakorlatnak, hogy az új gépkocsik vásárlásakor adott garanciát a járműtulajdonosok csak akkor érvényesíthetik, ha a kötelező időközi felülvizsgálatokat és olajcseréket kizárólag az erre felhatalmazott szakszervizekben végeztetik el. A rendelet szerint a jövőben a gépjárművel kapcsolatos jótállást nem tehetik attól függővé a gyártók, hogy hivatalos márkaszerviz végezte-e az olajcserét, illetve egyéb, jótálláson kívüli karbantartási, javítási munkákat. Az Európai Bizottság új csoportmentességi rendeletéből és a hozzá tartozó iránymutatásból az is kiderül, hogy az előírásokat be nem tartó gyártókkal szemben a jövőben fel is léphet az EU brüsszeli végrehajtó testülete. Az új csoportmentességi rendelet 13 éven át, tehát 2023-ig lesz érvényben.
A személyautókat és a haszongépjárműveket egyaránt felölelő gépjárműágazatban 1985 óta születtek egyedi csoportmentességi rendeletek az Európai Unióban. Brüsszel most a 2002. július 31-ei, 1400/2002/EK bizottsági rendeletet módosította. Vagyis a lehetőség elvileg már jó ideje adott volt. Sajnos, nem történt csoda! – vélekedik a Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség. Bár a fogyasztókra nézve kedvező szabályozás született, még mindig probléma, hogy a kötelező jótállás egy éve alatt a szervizelésért költséget számolnak fel, és a garanciát extra feltételekhez kötik a gyártók.

OLCSÓBBAN
Magyarországon közérdekű kereset is indult annak megállapítására, hogy tisztességtelen a gyártók azon általános szerződési feltétele, mely szerint az újonnan vásárolt autók esetén csak akkor érvényesíthetik a jótállásból eredő jogaikat a fogyasztók, ha eleget tesznek a márkakereskedések által előírt feltételeknek. A fogyasztók saját költségükre meghatározott kilométerenként vagy időszakonként ellenőrzésre voltak kénytelenek elvinni a személygépkocsit az arra kijelölt márkaszervizekbe, ami számukra a működtetési költségeken felül további több tízezer forintos többletköltséget jelentett akkor is, ha nem is használták az autót. Amennyiben a feltételeket nem teljesítették, akkor az a jótállás elvesztésével is járhatott.
Az előző rendelet hatását az autószerelő szakma sem észlelte forgalmán, hogy tömegesen fordultak volna az újautó tulajdonosok a karbantartási munkák megrendelésével a független szervizekhez.

CSAPDA HELYZETEK
Az új rendelettel is csapdába eshetnek a fogyasztók, mert ha elviszik az autójukat egy független szervizbe, a gyártó a mai, beépített számítógépes rendszerek segítségével változatlanul megvonhatja tőlük a garanciát. Zsákutcába futhatnak a független szervizek is, mert még mindig nincs garantálva, hogy megkapják a jó munkához szükséges információkat a gyártóktól.
Az Európai Bizottság mostani döntése igazából „kizárólag a gyártóknak jó, a többi csak szemfényvesztés, az új uniós szabályok alapján is majdnem bárkit bármiből ki lehet zárni” – véli az AOE elnöke. A független szervizeknek a kötelezettségeket nehéz teljesíteni, ráadásul az ehhez szükséges beruházás – diagnosztikai eszközpark − sokba kerül. Nem biztos, hogy ezt megéri felvállalni. Az új autókra vonatkozó információkat zártkörű rendszerben tárolják, s a jármű elektronikájából minden kiderül. A gyártók részéről a nem teljes körű információ, az elmaradt szoftverfrissítés garanciavesztéssel járhat, ami a fogyasztót sújtja, és egyúttal megkérdőjelezi a független szervizek tisztességét és szakmai munkáját.
A független szervizeknek van olyan tapasztalata is, hogy a gyártók „nem egyforma mércével mérik” az új autótulajdonosokat. Ha egy-egy Németországból vagy Ausztriából érkező újautó meghibásodik Magyarországon, minden további nélkül elvégezhetik a szükséges javításokat a független szervizek, a munkához megkapják a szükséges információkat és jogosultságukat senki nem kérdőjelezi meg. Magyarországi autótulajdonosnál változatlanul nem biztos, hogy ugyanez lesz a hozzáállás.
Magyarországon emellett nagyok az ellenőrzési hiányosságok is. A szolgáltatásokból még mindig óriási – a becslések szerint mintegy 50 százalékos – a feketegazdaság részesedése, s az illegális műhelyekben további 30-40 százalékkal olcsóbban vállalják a munkákat.