Talán Önnel is előfordult már, hogy a kórház, ahová beutalták, nem adott megfelelő tájékoztatást a kezeléséről, vagy egy műtét elvégzéséhez hosszú hónapokat kellett várólistán töltenie. A betegek kiszolgáltatottsága sajnos jelen van a magyar egészségügyben.

 
Intézményi felelősség
Az egészségügyi rendszer, intézmény felel a dolgozók utasításokkal történő ellátásáért. Az intézmény, és az állam, mint fenntartó felel azért is, hogy olyan körülményeket teremtsen, amelyben az egészségügyi dolgozók a lehető legmagasabb szinten tudják ellátni a betegeket.
Számos olyan helyzet adódhat, amely rendkívüli intézkedést igényel, ilyen például annak eldöntése, hogy sürgősség esetén melyik beteg ellátása élvez elsőbbséget, milyen terápiás módszert alkalmazzon az orvos. Továbbá cselekvőképesnek tekinthető-e a beteg, képes-e dönteni saját ellátását illetően. Mindezért elsősorban az egészségügyi dolgozók felelősek.
 
Igények az egészségügyi szolgáltatóval és az alkalmazottakkal szemben
Az egészségügyi alkalmazott felelőssége mulasztás esetén lehet etikai, polgári jogi vagy büntető jogi. Az orvosi etikai szabályzat szerint az etikai tanács eljár abban az esetben, ha a dolgozó etikai szabályt szegett meg. Ekkor a megrovástól kezdve akár az orvosi kamarából történő kizárás is lehet a büntetése a szabályszegőnek.
Ellátási hiba miatt polgári vagy büntető per is indítható attól függően, hogy a beteg mit szeretne elérni. A polgári eljárásban kártérítést követelhet, a büntető perben pedig a hibáért felelős egészségügyi dolgozó büntetőjogi felelősségét állapíthatják meg.
A kártérítésnél jóval ritkább, de lehetséges, hogy a klasszikus szavatossági igényekkel lépjünk fel. Kijavítás, kicserélés lehetséges például plasztikai sebészeten, fogászaton, ortopédián, protézisek beültetése esetén. Az árleszállítási, elállási igény meglehetősen ritka, inkább a magánszolgáltatók ellen felmerülő igény a betegek körében.
Kétségtelen, hogy a leggyakoribb igény a kártérítés. A polgári jog szabályai szerint felel az intézmény/egészségügyi alkalmazott az olyan károkozásért, amely akár vagyoni, akár nem vagyoni jellegű, és valamilyen szakmai hiba, vagy etikai vétség okozta a betegnek. Ez utóbbi esetben az etikai vizsgálat lefolytatása az alapja a nem vagyoni kártérítés iránti igény jogosságának. De mindenek előtt azt kell bizonyítani, hogy a dolgozó vétsége miatt a beteget ténylegesen kár érte.
Mindezen kérdések megítélése kifejezetten szakértőre tartozik, és ha bíróságra kerül az ügy, költséges eljárás körében állapítható csak meg – körülbelül 2-4 év alatt – hogy az egészségügyi dolgozó valóban vétkes volt-e. Ha pedig igen, mennyiben és milyen mértékben játszott szerepet maga a beteg az eredmény kialakulásában.
 
Vállalkozás vagy megbízás?
Az egészségügyi szolgáltató és beteg közötti jogviszony minősítésének azért van jelentősége, mert a betegnek nem mindegy, hogy az orvosnak felelnie kell-e a műtét eredményességéért. Ez alapján lehetne vállalkozás eredményfelelősséggel, különösen az alábbi területen: plasztika, fogászat, terhesség-megszakítás. A bírói gyakorlat válasza minderre az, hogy minden pszichés okból végzett műtét helyreállító beavatkozás. A helyreállítás pedig megbízás, ahol eredménytelenség esetén nincs felelősség. A jövő mindenesetre az, hogy ahol az eredmény számon kérhető, a szigorúbb felelősségi szabályok alapján lehessen számon kérni az alkalmazottat. Ezt az irányt a bírói gyakorlatnak kell először megnyitnia.
Az orvosi műhibaperek mellett valószínűleg egyre több lesz az olyan ügy, mint a betegellátó rendszer működésének hiányosságai miatt keletkező kártérítési ügyek, például a nem megfelelő kórházi elhelyezés, aránytalanul hosszú várakozási idő, vagy a nem megfelelő diagnózis okozta komplikációk.
A perek előtt, vagy közben a betegnek lehetősége van arra, hogy az intézményhez és/vagy a fenntartóhoz forduljon panaszával, vagy hatósági eljárásokat kezdeményezzen például az Egészségbiztosítási Felügyeletnél, ANTSZ-nél. Sokan nem tudják, de az egészségügyben két alternatív út is biztosított: a békéltető testületek és a közvetítői tanács is segíthet vitánk rendezésében. Ezen intézmények határozata érv lehet a bíróságon, de akár feleslegessé is teheti a pereskedést. Tájékoztatásért pedig fordulhatunk civil szervezetekhez, vagy betegjogi képviselőhöz.
 
Egészségbiztosítási Felügyelet
Az Egészségbiztosítási Felügyelet védi a biztosítottak jogait, nyilvántartja az egészségügyi intézmények munkájával, a gyógyítás minőségével kapcsolatos adatokat. Szükség esetén szankciókat hoz az elvárható ellátási színvonal biztosítása érdekében.
www.ebf.hu
 
ÁNTSZ
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat olyan hivatal, amely irányító, koordináló és felügyeleti feladatokat lát el a közegészségügyi, a járványügyi, az egészségügyi és igazgatási tevékenységek felett, továbbá felügyeli az egészségügyi ellátást. A Szolgálat élén az országos tisztifőorvos áll. Munkája során jogokat, kötelezettségeket, szankciókat állapíthat meg az egészségügyi szolgáltatóknak.
www.antsz.hu
 
Békéltető testület
A békéltető testület eljárásának célja a fogyasztó és a vállalkozás közötti fogyasztói jogvitában egyezség létrehozása. Amennyiben a felek nem kötnek egyezséget, az ügyet az eljáró tanács dönti el, a fogyasztói jogok egyszerű, gyors érvényesítésének biztosítása érdekében. Az eljárás díjmentes. Békéltető testület a fővárosban, valamint a megyeszékhelyeken található kereskedelmi és iparkamarák mellett működik.
www.szmm.gov.hu
 
Közvetítői tanács
Az intézmény azt szolgálja, hogy az, egészségügyi szolgáltatást végző intézmény és a beteg közötti jogvita peren kívüli egyezséggel záruljon. A felek a tanács tagjait a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara által vezetett közvetítői névjegyzékből jelölik ki. Ha az első üléstől számított négy hónapon belül nem sikerül egyezséget kötni, a tanács az eljárást megszünteti. Amennyiben egyezség születik, az kötelezi a feleket.
www.miszk.hu
 
Betegjogi képviselő
A betegjogi képviselő a betegek – az egészségügyi törvényben meghatározott – jogainak védelmét látja el, valamint feladatuk az is, hogy segítség őket jogaik megismerésében és érvényesítésében. Függetlenségét az garantálja, hogy nem állhat munkavégzésre irányuló jogviszonyban azzal az egészségügyi szolgáltatóval, amely az általa képviselendő betegek részére egészségügyi szolgáltatást nyújt.
www.szoszolo.hu
 
A betegjogi képviselő feladata különösen:
  1. segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében,
  2. segít a betegnek panaszának megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását,
  3. a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve - a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben - eljár az arra illetékes hatóságnál és képviseli a beteget,
  4. rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi szolgáltatónál.
 
 Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő betegjogokat szabályozza
  1. Egészségügyi ellátáshoz való jog
  2. Az emberi méltósághoz való jog
  3. Az önrendelkezéshez való jog
  4. Az ellátás visszautasításához való jog
  5. A tájékoztatáshoz való jog
  6. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
  7. Az orvosi titoktartáshoz való jog
  8. A kapcsolattartás joga
  9. A gyógyintézet elhagyásának joga