Minőség és biztonság. A kettőt együtt alkotja a komplex minőség fogalmát. Egyszerű megközelítésben a minőségre vonatkozó hiba a pénztárcánkat, míg a biztonsággal kapcsolatos kifogás az egészségünket károsíthatja.

Ötből egy tudatos
Lehetnek olyan vásárlók, akik nem szívesen fogyasztanak állati eredetű termékeket (vegetáriánusok), vagy vallási megfontolásból bizonyos állatok húsát nem eszik meg, esetleg időszakosan böjtölnek. Mások kerülik a műtrágyázott, hozamfokozókkal, növényvédő szerekkel nagyra növesztett zöldségeket, gyümölcsöket, mert félnek mindennapi ételüknek a nagyfokú kemizálás okozta vegyszer-szennyeződésétől. Ezek a vásárlók egészségtudatos viselkedésük révén különböztethetőek meg a többiektől és előre megfontolt szándékkal, összeállított listával mennek a boltba, a piacra.
Felmérések, közvélemény-kutatások alapján ők alkotják azt a 15-20 százalékot, akik tisztában vannak a kínálattal és tapasztalataik alapján választanak, ehhez ragaszkodnak. Hajlandók akár többet fizetni azokért az élelmiszerekért, melyek összetételét megfelelőnek tartják és ismerik. A vásárlók másik csoportja azonban csak egy tényezőt vesz figyelembe: a lehető legolcsóbb termékeket keresi, mert pénztárcája mást nem tesz lehetővé. Hazánkban most a vásárlók 50-60 százaléka tartozhat ide, mert azokat is beszámolják, akik az élelmiszer-vásárláson, beszerzésen takarékoskodnak, hogy más termékeket képesek legyenek megvenni.
A vásárlók nagyobb hányada azonban nem dönt előre, vagy könnyen eltéríthető eredeti szándékától. A boltban, a piaci alkudozás közben határoz és könnyen befolyásolható. A marketing tudomány jól ismeri azokat az eszközöket, amelyekkel eredeti szándékuk megváltoztatható. Hazánkban a fogyasztók 25-30 százaléka sorolható ebbe a csoportba és a fogyasztói kérdőíves felméréseknél könnyen felismerhetőek. Kíváncsiak az új termékekre, nem idegenkednek a távoli országokból hozott és még nem kóstolt árúkra, inkább lemondanak a megszokott élelmiszerekről. A boltban, a piacon hozott döntésük indoklásánál érzelmi okokra hivatkoznak, az élelmiszerek érzékszervi tulajdonságait (illat, íz, állomány) emelik ki, ha nem akarják beismerni más motivációjukat. Sok ide tartozó vásárló panaszkodik azonban arról, hogy vásárláskor becsapták, megtévesztették, nem azt kapta, amit szeretett volna venni, otthon kicsomagolva vette észre, hogy hamis a megvásárolt árú.

Lényeg az előlapon?
Az élelmiszereket ellenőrző hatóságok, köztük a fogyasztóvédelem egyik fő feladata a vásárlók megkárosításának megakadályozása, a hamisított termékek kiszűrése. A hatósági élelmiszer-ellenőrzés évtizedek óta törekszik a fontosabb hibák meghatározására, megszüntetésére. A vásárlók kifogása, panasza korábban leginkább az összetétellel kapcsolatos eltérésekre irányult. Nem azt kapták, amit korábban tapasztaltak, amit a termék címkéjére írtak.
Az élelmiszerek csomagolásának az úgynevezett előlapján tételesen kell felsorolni, hogy az adott élelmiszer mit tartalmaz, melyek a főbb összetevők. A Magyar Élelmiszerkönyv megfelelő fejezeteiben ezeket részletezve megtaláljuk, indoklásukkal együtt. Az előírásoknak való megfelelőség a döntő. Ha valamelyik összetevőt más anyaggal felcserélték, úgy hamisításról beszélhetünk. A panaszt tevő értesítheti a hatóságot, a piaci felügyelőt és az megállapítja a szabálytalanságot, a helyszínen határozatot hozhat és büntetést róhat ki. Jelentősebb, vagy nehezen megállapítható hamisítás gyanúja esetén mintát vesznek az ellenőrzés céljából és ezt laboratóriumban vizsgáltatják meg. A mintavételnek és a vizsgálatoknak jogszabályokban meghatározott menetrendje és módszerei vannak, melyekre a hatóság gondosan ügyel.

Akadálytalanul
Ma már az Európai Unió Közös Piacának előírásait alkalmazzuk, melyek néha eltérnek a hazai gyakorlattól, ezért állandó törekvést tapasztalhatunk az összehangolásra. Az Európai Unió a tagországoknak sok szempontból önállóságot tesz lehetővé az élelmiszer-ellenőrzésben, de az unióba irányuló élelmiszer (és takarmány) behozatalnál nagyon szigorúan ellenőrzi a munkát, több éves tapasztalatok figyelembevételével hoz határozatokat egyes országokból jövő import ellenőrzésének szigorítására.
A tagországok között az élelmiszerforgalom korlátait megszüntették, így ezek az árúk akadálytalanul áramlanak be hazánkba is. A helyszíni ellenőrzésen persze így is fennakadnak a hibás, szándékosan hamísított élelmiszerek, de a korábbi, rendszeres, minden tételre kiterjedő, úgynevezett monitoring ellenőrzésük már elmarad. Az ellenőrzés súlypontja pedig az élelmiszer-biztonságra helyeződött át, mert a fogyasztók egészségének védelme, az élelmiszerek által hordozott szennyezések, fertőzések terjedésének meggátlása fontosabb feladatnak tűnik, mint a hamísítások meggátlása.
Az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága által központilag működtetett úgynevezett Gyors Riasztási Rendszer Élelmiszerekre és Takarmányokra számítógépes adatkezelésével, mobil telefonos információközlésével azonnal értesíti a tagországokat, ha szennyezett, fertőzött élelmiszer kerül az unió piacára. A gyors tájékoztatás és az ezt követő intézkedések révén minden tagország azonnal értesül a kifogásolt élelmiszerekről, akár az Európai Unión kívüli, vagy más tagországokból származik. Elemzéseink szerint ma már inkább a biztonsággal kapcsolatos kifogások szerepelnek gyakrabban, mint a minőségre vonatkozó hamisítások, de azért ez utóbbiak aránya sem hanyagolható el.