A karácsonyi ünnepekhez közeledve sokkal több dolgot vásárolunk, több vitánk támadhat a kereskedőkkel. A későbbi problémák elkerülése érdekében gondosan vizsgáljuk meg a megvenni kívánt terméket, olvassuk el a címkét, tegyük el a számlát vagy nyugtát és a jótállási jegyet. Ha valamilyen jelzést nem értünk, kérdezzük meg, és ragaszkodjunk a magyar nyelvű használati-kezelési útmutatóhoz. Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy a karácsonyi időszak miatt nem rendelkezünk több jogosultsággal, mint általában.

Jótállás, vagyis felelősség a hibáért
A jótállás (hétköznapi nevén garancia) a hibátlan teljesítésért vállalt helytállás. Azoknak a tartós fogyasztási cikkeknek a körét, amelyekre jótállási kötelezettség terjed ki, a 151/2003. (IX.22.) kormányrendelet tartalmazza. A kötelező jótállás a felsorolt termékekre (például mosógép, mobiltelefon) egy év. Nem kizárt azonban, hogy a kereskedők kedvezőbb feltételekkel vagy hosszabb időtartamra vállaljanak jótállási kötelezettséget.

Amennyiben a termékre nincs jótállás (például ruhanemű, cipő esetében), akkor se ijedjünk meg: fél évig - a szavatosság keretében - ugyanolyan jogaink vannak, mint a jótállásnál. Sokan nem tudják, hogy fél év eltelte után, a vásárlástól számított két évig még mindig visszavihetjük a hibás árut, azzal, hogy amennyiben a kereskedő nem ismeri el a hiba okát, nekünk kell szakértői véleménnyel bizonyítani, hogy a hiba nem rendeltetésellenes használat következménye. Jótállás és szavatosság esetén is elsődlegesen a termék kijavításának vagy cseréjének van helye, ha erre nincs mód, akkor árleszállításra vagy a vételár visszafizetésére kerül sor. Jó, ha tudjuk, hogy kizárólag a jótállás alá eső termékek esetére vonatkozik az a szabály, hogy ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat arra, hogy a terméket javítani tudja, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni.
Ha a termék minőségi hibás, és a blokkot, jótállási jegyet nem őriztük meg, kizárólag a kereskedő jóindulatán múlik, hogy foglalkozik-e panaszunkkal.

Csak minőségi hiba esetén
Fontos, hogy tudjuk: leértékelt terméknél pontosan ugyanolyan jogok illetnek meg minket, mint teljes áru „társaiknál”. Ez alól csupán egy kivétel van: amennyiben a helyszínen a kereskedő felhívja figyelmünket a termék valamely hibájára, és egyértelműen közli, hogy a leértékelés oka az adott hiba, akkor ezzel a hibával kapcsolatban nem élhetünk minőségi kifogással.

A kereskedő jogszabályi kötelezettsége a termék javítására, cseréjére csak minőségi hiba esetén áll fenn, amennyiben a termék nem hibás, nem kell kicserélnie. Így ha nem jó színben vagy nem jó méretben vásároltunk, a kereskedő döntheti el, hogy milyen üzletpolitikát választ panaszunk kezelésére. Az esetleges félreértések elkerülése érdekében a kereskedő ígéretét, vállalását írassuk rá a blokkra.

Több vásárló is találkozott már azzal, hogy amikor az üzletbe (a vásárlás helyére) vitte vissza a meghibásodott terméket, ott továbbküldték őt a szervizbe, mondván a termék javítható, így a szerviz az illetékes. Jó, ha tudjuk, hogy a jogszabályok alapján mi választhatjuk meg, hogy a terméket meghibásodás esetén a vásárlás helyére, vagy a szervizbe visszük vissza. Amennyiben az előbbit választjuk, az üzlet köteles intézkedni a termék kijavíttatásáról vagy annak cseréjéről.

Probléma esetén tanácsért fogyasztóvédelmi civil szervezetekhez, vitánk elbírálására pedig a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testülethez fordulhatunk.