Az élelmiszer jelölésén fel kell tüntetni többek között, az élelmiszer minőségmegőrzési időtartamának lejárati dátumát, illetve - a mikrobiológiai szempontból gyorsan romló élelmiszer - fogyaszthatóságának időpontját. Magyarország, az Európai Unióban kialakult gyakorlattól eltérően, fordított dátumozási sorrendet - év/hónap/nap - használ. Az Európai Unió az élelmiszerek eltarthatóságának dátumozására várhatóan egységes rendszert vezet be rendelet formájában, melynek hatályba lépése 2011. július 11.
Az Európai Unióban 2008-ban kezdődött az élelmiszer jelölésről szóló rendelkezések felülvizsgálata, majd rendeleti úton szabályozták az egységes dátumozás használatát. A dátum feltüntetés megváltoztatása nyelvhelyességi és technikai kérdés is. Eddig a magyar helyesírás szabályai alapján történt a dátumozás, az ettől eltérő szabályozás megzavarhatja és megtéveszti a fogyasztókat. 2010. július 1-jétől a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium életbe kívánja léptetni az új rendelkezéseket Magyarországon. A minisztérium rendelet tervezete szerint - az eddigi magyar gyakorlathoz képest fordított sorrendben - az élelmiszerek minőségmegőrzési ideje és fogyaszthatósági ideje kizárólag a következő módon lesz feltüntethető arab számokkal: nap/hónap/év (a hónap kiírható betűvel is - akár rövidítve, az Európai Unió bármely tagállamának hivatalos nyelvén is, ha a fogyasztó számára nem félreérthető, az év négy számjegyének vagy utolsó két számjegyének a feltüntetése is elegendő). A dátumjelölés sorrendjére csak akkor nem kell utalni, ha a jelölés a fogyasztó számára egyértelmű (ha az év fel van tüntetve négy arab számjeggyel, a hónapot betűvel teljesen vagy rövidített formában feltüntették).
A jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint - az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004.(II.26.) FVM-ESzCsm-GKM együttes rendelet alapján - az élelmiszeren a minőségmegőrzési időtartam feltüntetésénél az év/hónap/nap vagy a nap/hónap/év sorrendet kell követni. Olyan élelmiszereknél, amelyek három hónapon túl nem tarthatók el, elegendő a nap és a hónap jelölése, három hónapnál tovább, de 18 hónapnál tovább nem tartható élelmiszerek esetében, elegendő a hónap és az év jelölése, 18 hónapnál tovább eltartható élelmiszereknél pedig elegendő csak az év jelölése. A dátumjelölés sorrendjére a „minőségét megőrzi” szövegrész után zárójelben kell utalni. A dátumjelölés sorrendjére azonban nem kell utalni, ha a jelölés a fogyasztó számára egyértelmű, tehát ha a dátumot az év négy arab számjegyű feltüntetésével adják meg, illetve a hónappal és nappal történő megadás esetén a hónapot betűvel teljesen vagy rövidített formában, illetve római számmal tüntetik fel. Az élelmiszerek minőségmegőrzési időtartama az az időtartam, ameddig az élelmiszer a tulajdonságait helyes tárolási körülmények között megőrzi. A dátumot a következő szövegnek kell megelőznie, a szöveg után következnie kell a dátumnak, vagy utalásnak a dátum feltüntetési helyére:

a) ha a dátum jelölése tartalmazza a napot: „minőségét megőrzi: ............”,
b) ha a dátum jelölése csak az évet és a hónapot tartalmazza: „minőségét megőrzi a jelzett hónap végéig: ...............”,
c) ha a dátum jelölése csak az évet tartalmazza: „minőségét megőrzi a jelzett év végéig: ............”.
Azon mikrobiológiai szempontból gyorsan romlandó élelmiszerek esetében, amelyeknél a minőségmegőrzési időt követő fogyasztás veszélyt jelenthet az egészségre, a minőségmegőrzési idő helyett a fogyaszthatósági idő lejárati dátumát kell jelölni. A dátumot megelőzően a „fogyasztható” szót kell feltüntetni, amelyet követnie kell a dátumnak, vagy a dátum feltüntetési helyére való utalásnak. A dátumjelölésnek a hónap/nap vagy a nap/hónap sorrendet kell követnie. Ahol szükséges, az évet is fel kell tüntetni. A dátumjelölés sorrendjére a „fogyasztható” szó után zárójelben kell utalni. A dátumjelölés sorrendjére azonban ebben az esetben sem kell utalni, ha az a fogyasztó számára egyértelmű, tehát ha a hónapot betűvel teljesen vagy rövidített formában, illetve római számmal tüntetik fel.

Az élelmiszeripar szereplői szerint az új szabályozás a külföldi termékek behozatalát könnyíti meg, a Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség véleménye szerint azonban nehezítheti a fogyasztók tájékozódását.