A kenyér étrendünk szerves része, átlagosan napi étkezésünk harmadát biztosítja. Európában a kenyérkészítéshez használt gabonák közül a búza a legelterjedtebb. Kiváló energiaforrás, alacsony zsírtartalma mellett rostokat, szénhidrátokat, fehérjét, valamint fontos vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmaz. A kenyér döntő részben gabonaőrleményekből tésztakészítéssel, alakítással, sütéssel majd csomagolással vagy csomagolás nélkül nyeri el végső formáját.

Tárolás, szállítás
A sütőipari termékeket úgy kell tárolni, hogy eredeti tulajdonságait (alak, állomány, külső stb.) megtartsa. A termékek tárolása akkor megfelelő, ha azt száraz, jól szellőztethető, tiszta, szagtalan, állati kártevőktől mentes helyiségben polcokra, tárolókocsikra, vagy rekeszekbe helyezve végzik. A termékeket oly módon kell szállítani, hogy a szállítás következtében alakja ne torzuljon, szennyeződés ne érhesse.

Jelölés
A fehér kenyérben 100, a félbarna kenyérben 85 százalék a búzaliszt, 15 százalék a rozsliszt aránya. Míg a rozsos kenyér 60-85 százalék búzalisztet, 15-40 százalék rozslisztet, addig a rozskenyér 60 százaléknál kevesebb búzalisztet és 40 százaléknál több a rozslisztet tartalmaz. A malátával színezett kenyerek könnyen összetéveszthetők a barna kenyérrel, ezért kötelező feltüntetni, hogy „malátával színezett”. A többgabonás, búzacsírás, szójás, korpás, burgonyás kenyereken jelölni kell a névadó anyagot, például azt, hogy burgonyás kenyér. A csomagolás nélküli kenyér jelölésére jól olvasható módon elhelyezett kenyércímkét kell használni.

24 órás kenyér? – a forgalomba hozatal
Az Élelmiszerkönyv szerint, a csomagolatlan sütőipari termék (például a túrós táska, a kakaós csiga) – a kenyerek kivételével – a gyártástól számított 24 órán belül hozható forgalomba. A kenyereken kötelező feltüntetni fogyaszthatósági idejüket. Ettől csak egy esetben lehet eltérni, mégpedig az úgynevezett „egynapos” kenyereknél. Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó rendelet alapján ugyanis nem kötelező feltüntetni a minőségmegőrzési időt, ha az adott sütőipari termékek és cukrászsütemények jellegükből adódóan a gyártást követő 24 órán belül fogyasztásra kerülnek. Ha egy kenyér címkéjén nem találjuk meg a gyártás vagy a lejárat dátumát, akkor annak minőségét csak az adott napra garantálja a pékség. Fogyasztóvédelmi szemmel érthetetlen, miért nem kötelező feltüntetni legalább a gyártás, vagy a lejárat időpontját ezeken a termékeken.

Tanácsok kenyérválasztáshoz:

• A kenyerek megnevezését az Élelmiszerkönyv szabályozza. Más összetételűnek kell lennie például a rozsos és a rozskenyérnek. Olvassuk el a címkét, és ne csak az ár, hanem az összetétel, vagy tömeg alapján is keressük a nekünk leginkább megfelelő terméket!
• Ne vásároljunk olyan helyen, ahol nem biztosítanak a kenyerek megfogásához a kenyér teljes felületét takaró zacskót vagy csomagolóanyagot!
• A „felfújt”, nagy térfogatú, azonban kisebb tömegű kenyereket feltehetőleg térfogatnövelő adalékanyaggal készítik, bélzetük ezért szeléskor morzsálódik, a kenyér szerkezete is lazább. Ezt igazolta a Teszt plussz közszolgálati magazin 2010. februári számának zsömle tesztje is.
• A kenyerekhez a boltokban olyan zacskót vagy csomagolóanyagot kell adni, amely a termék teljes felületét takarja. A kihelyezett tasakért, zacskóért az üzlet nem számolhat fel külön díjat.
• Figyeljünk a bolt és a kenyértároló tisztaságára! Értesítsük a hatóságokat elhanyagolt higiénés körülmények esetén, illetve, ha a kenyér csomagolóanyagáért külön díjat számolnak fel!