Mi a szerepe a helyi önkormányzatoknak a fogyasztóvédelemben?

A fogyasztóvédelmi törvény alapján a helyi önkormányzatok képviselő-testületei is részt vállalhatnak a fogyasztóvédelemben. Egyrészt segíthetik a fogyasztók önszerveződéseit, támogathatják a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek helyi érdekérvényesítő tevékenységét, valamint a lakosság igényeitől függően fogyasztóvédelmi tanácsadó irodát működtethetnek.

Az önkormányzati törvény nem tartalmaz számukra kötelező feladatot ezen a területen, viszont a 2007 és 2010 közötti időszakra szóló fogyasztóvédelmi cselekvési program célként fogalmazza meg az önkormányzatok szerepvállalásának javítását a helyi fogyasztóvédelemben.

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság több régióban megállapodást kötött a helyi hatóságokkal, hogy közös ellenőrzési akciókban vesznek részt.

Melyek a képviselő-testület és a jegyző fogyasztóvédelmi feladatai?

Az önkormányzat képviselő-testületének, valamint jegyzőjének fogyasztóvédelmi feladat- és hatáskörét külön jogszabályok határozzák meg.

A képviselő-testület rendeletalkotási jogosultsága révén szabályozza a helyi fogyasztóvédelmi alapkérdéseket, ellátja a törvény által hatáskörébe utalt ármegállapítói feladatokat.

Számos külön jogszabály ruházza fel a jegyzőt fogyasztóvédelmi feladat és hatáskörrel. Így például a jegyző hagyja jóvá a távhőszolgáltató üzletszabályzatát.

A kereskedő az üzlet működési engedélyének kiadását az üzlet helye, mozgóbolt esetén a kereskedő székhelye szerint illetékes jegyzőtől kérheti.

Közterületen kirakott közérdekű közlemények nyelvi követelményeinek, valamint az üzlet elnevezésére vonatokozó szabályozás érvényesülését a helyi jegyző ellenőrzi.

A kereskedő az üzlet működési engedélyének kiadását az üzlet helye, mozgóbolt esetén a kereskedő székhelye szerint illetékes jegyzőtől kérheti.

A kereskedő a vásárlónak a vásárlók könyvébe bejegyzett panaszát harminc napon belül köteles megvizsgálni és írásban megválaszolni. A panaszt elutasító álláspontját a kereskedő indokolni köteles. A válaszban tájékoztatni kell a vásárlót arról, hogy amennyiben nem ért egyet az abban foglaltakkal, panaszával - annak tárgya szerint - mely hatósághoz fordulhat.

Az üzletben a vásárlót jól láthatóan és olvashatóan tájékoztatni kell arról, hogy panaszával mely hatósághoz fordulhat, illetve, hogy fogyasztói jogvita esetén békéltető testület eljárását kezdeményezheti. A tájékoztatón fel kell tüntetni az üzlet helye szerint illetékes hatóságok, illetve és békéltető testület címét és telefonszámát.

A jegyző, illetve mellette párhuzamosan az üzlet engedélyezési eljárásában közreműködött szakhatóságok és szervezetek, valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság két évre visszamenőleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket, valamint az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát.

A kereskedelmi tevékenységre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén a jegyző:

1. elrendeli az üzlet ideiglenes bezárását,
2. elrendeli az üzlet azonnali bezárását,
3. korlátozza az üzlet éjszakai nyitva tartását,
4. kötelező éjszakai zárva tartási időszakot állapít meg,
5. megtiltja vagy korlátozza a 6. § (6) bekezdésében meghatározott hanghatást okozó eszköz használatát,
6. megtiltja vagy korlátozza a vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására nyújtott szolgáltatást, tevékenységet a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén,
7. megtiltja az engedély nélkül folytatott, előírásokba ütköző tevékenység végzését, termékkör értékesítését,
8. visszavonja az üzlet működési engedélyét,
9. bírságot szab ki, illetve
10. a külön jogszabályban meghatározott egyéb jogkövetkezményt alkalmaz.

Az egyes szabálysértésekről szóló törvény a fogyasztóvédelmi szabálysértések között kiemeli a közterület-felügyelő helyszíni bírság kiszabási jogosultságát a vásári és piaci szabályok megszegése miatt.