Családtagunk, barátunk vagy akár saját magunk betegsége önmagában is elég nagy teher, ha ráadásul hosszan tartó, ápolást igénylő, súlyos betegségről van szó, és ehhez nem kapjuk meg azoktól a segítséget, akiknek ez kötelességük volna, ha csak pénzre nyílnak meg olyan ajtók, amelyeken ingyen lehet átjutni, ez az igazi tragédia.

Történet
Adott egy végstádiumban lévő tüdőrákos férfi és feltehetően az áttétek miatt, zavart, időnként agresszív a viselkedése, sokszor nem tudja, hol van, magát ellátni nem képes, állandó felügyeletet igényel. Felesége 10 (!) éve Alzheimer-kórral küzd, mára a betegség azon stádiumában tart, amikor abszolút képtelen az önellátásra. Felnőtt lányuk főállásban évek óta édesanyját ápolja, de két ilyen beteg ápolása meghaladja erejét. Ezért segítséget kér a háziorvostól, aki megpróbálja elhelyezni helyi kórház ápolási vagy tüdőosztályán, de az egyik helyen 2 hónapos várólistára hivatkoznak, a másikon gorombán elküldik őket. Kéri, próbálják meg az idegosztályt, mire a háziorvos azt mondja, ha beküldi mentővel, a következővel már visszaküldik.
A lány végső kétségbeesésében megkérdezi a háziorvost, mi történik, ha nem bírja tovább "megszökik", hogy az ellátórendszer vegye át az ápolást. A válasz: megkerestetik és kötelezik az ellátásra, mert ez az ő (a gyermek) kötelessége. Másnap a családtagok felkeresik az ápolási osztályt a kórházban, ahol újra azt a válasz kapják, hogy nincs üres ágy. A család kérdésére, hogy pénzért megoldható lenne-e, azt a tanácsot kapják, hogy beszéljenek a tüdőosztály főorvosával, hátha a fertőző részlegen van üres ágy. A főorvos fogadja őket, megkérdezik, mennyiért lehetne elhelyezni a haldokló apát, a válasz 70 ezer forint, végül hatvanezerben állapodnak meg, majd közli, hogy csak egy héttel később tudja felvenni, mert bizonyos időnek el kell telnie a kórházi kezelés és az újbóli felvétel között.
Másnap az anya rosszul lesz, mentőt hívnak hozzá, amikor a mentőorvos meglátja a beteg anya mellett fekvő apát, megtudja, hogy napok óta nem eszik, nem iszik, éjjel is rosszul volt, azonnal intézkedik. Üvölt a kórházzal, és a beteg apa azonnal (!!!) ágyat kap. Még otthon azonnal infúzióra köti és másik mentőt hív hozzá. A két beteg végre megfelelő helyre kerül.

Válasz
Ebben a történetben a mentőorvoson kívül, mindenki súlyosan vétett a jogszabályok ellen és az orvosi-esküjükkel is szembe mentek.
Az első kérdés, hogy hol volt 10 évig a háziorvos? Ugyanis, a háziorvos kötelessége a körzetébe tartozó betegek ellátásának megszervezése, és hozzá tartozik az ápolási tevékenységet ellátó körzeti ápoló. Plusz információkat kell arról adnia, hogy az adott településen milyen szolgáltatásokat vehet igénybe a beteg. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény (1993. évi III tv.) 63. §-a értelmében igénybe vehető az úgynevezett házi segítségnyújtás szolgáltatás, amelyet a lakóhely szerinti önkormányzat tart fenn. E szerint a házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. Ennek keretében egyebek között a következő ellátásokról kell (!) gondoskodni: az alapvető gondozási és ápolási feladatok, fürdetés, mosdatás, bevásárlás, öltöztetés, vérnyomásmérés, diéta betartása, gyógytorna, gyógyszerezés felügyelete, veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtás. Ha a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. Ez a körzeti ápoló feladata, a szervezés pedig a háziorvosé. Ez ugyan nem jelent 24 órás, állandó segítséget, de sok terhet levehet a családtagok válláról. Vajon miért nem tudott erről senki, ha valaki olyan egészségügyi állapotba kerül, amely már 24 órás felügyeletet igényel. Megint csak a háziorvosnak kell beutalnia a megfelelő ápolási intézménybe.
Az édesapa végstádiumú állapota miatt igénybe vehető a hospice ellátás, amely történhet fekvő intézményben, de otthon is. Ez komplex ellátást jelent a haldoklók részére, beleértve az ápolást, a fájdalomcsillapítást, a gyógyszerezést, de akár a lelki segítségnyújtást is. Ugyanakkor, ha valaki, ön- és közveszélyes állapotba kerül, az orvosnak nincs mérlegelési lehetősége, ekkor a beteget azonnal kórházba kell utalni. A területileg illetékes kórháznak pedig ilyenkor nincs mérlegelési esélye, egy életveszélyben lévő beteget fogadnia a kell – mint ahogy az megtörtént a mentős közbenjárásával.
Ami pedig az ápolási osztályt és a tüdő osztályt illeti. Olyan nincs, hogy ágy csak pénzért van. Ezen egészségügyi szolgáltatások többsége ingyenes. Az intézmény csak plusz szolgáltatásért (egy ágyas szoba, saját fürdő szoba, un. hotel-szolgáltatások) kérhet pénzt, de ezt is csak akkor, ha előre tájékoztatja a nyilvános árakról a beteget, akinek van választási szabadsága abban, hogy akar-e fizetni a plusz szolgáltatásokért. Azt már csak zárójelben jegyezném meg, hogy persze a fizetés számla ellenében kell, hogy történjen.