Védett betegek - A táppénzről általában

Táppénz – nincs az a munkavállaló, aki ne hallotta volna már ezt a kifejezést, és a legtöbbünk fejében valami ilyen definíció járhat, hogy: ez az a pénz, amit akkor kapunk, ha betegek vagyunk. Holott nem ez a pontos megfogalmazás, hiszen szigorú szabályok rendelkeznek arról, ki, mikor, mennyi időre és mekkora összeget kaphat táppénz gyanánt. Ráadásul a szabályok augusztus elsejével meg is változtak.

Nyakunkon az influenza és a nátha szezon, és persze évszaktól függetlenül sajnos bármikor előfordulhat valakivel, hogy betegség miatt keresőképtelenné válik. Az elmúlt 10-15 év tapasztalatai arról árulkodnak, hogy egyre kevesebb időt töltenek táppénzen az emberek. Ennek több oka is lehet, köztük, hogy részben korszerűbbek a gyógyszerek, az orvosi műszerek és eljárások. Például számos az olyan műtét, amit manapság ambulánsan, vagy egynapos bennfekvéssel tartózkodással végeznek el, miközben néhány éve még négy-öt napot is kórházban kellett tölteni.

Megéri?

Tagadhatatlan tény ugyanakkor, hogy sokan mennek inkább lázasan-betegen munkába, mert valós, vagy vélt okok miatt félnek attól, hogyha betegeskednek, akkor elveszíthetik állásukat. Ezek biztos alapos félelmek, de nem szabad elfelejteni sem a munkavállalónak, sem a főnöknek, hogy egy lábon kihordott betegségnek hosszú távon sokkal súlyosabb, és ezért költségesebb szövődményei lehetnek. Arról nem is beszélve, hogy amikor hatalmas lépésekkel járkál közöttünk az influenza, egyetlen cégnek sem tesz jót, ha néhány otthon maradni nem akaró, vagy inkább nem merő dolgozó végig fertőzi az egész épületet a vezérigazgatótól a kazánfűtőig. Persze egy betegségnek lehetnek anyagi következményei is. Ugyanakkor a szolidaritáson alapuló társadalombiztosítási rendszerben a keresőképtelenné váló munkavállalók jogosultak – bizonyos feltételek mellett, és persze nem is a teljes fizetésüknek megfelelő összegre, de – pénzbeli ellátásra is.

Az első tizenöt nap

A betegség, keresőképtelenség időtartama alatt az egészségbiztosítás a kieső jövedelem egy részét pénzbeli ellátással pótolja. A betegség esetén, a keresőképtelenség első 15 munkanapja az úgynevezett betegszabadság. Minden munkavállalót évenként 15 nap betegszabadság illet meg, ezen időszakra az úgynevezett távolléti díj 70 százaléka jár, míg augusztus elseje előtt a betegszabadságra kerülők a távolléti díj 80 százalékát kapták. A keresőképtelenséget a kezelő orvos igazolja, ez a legtöbb esetben a háziorvos, de ha valakit a betegsége kórházba kényszerít, akkor az igazolást a kórház adja ki.

Két hét elteltével

A betegszabadság tizenötödik napja utáni naptól beszélhetünk táppénzről. A táppénzre jogosultságnak ugyanakkor sokkal szigorúbbak a szabályai, mint a betegszabadságnak. A jogosultságnak három fő feltétele van. Az első, hogy a betegség ideje alatt biztosítási jogviszonya legyen, a második, hogy a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett legyen. Kicsit leegyszerűsítve: ez klasszikus legális munkavállalást jelent, vagyis bejelentett munkahelyet, ahol a kereset után a munkaadó és a munkavállaló is befizeti a kötelező járulékokat. Fontos azonban tudni, hogy ha a biztosítási jogviszony megszűnése utáni három napon belül válik valaki keresőképtelenné, akkor is jogosult táppénzre, ebben az esetben beszélünk passzív táppénzről. A harmadik feltétel pedig az, hogy a keresőképtelenséget orvosnak kell megállapítania, és az erről szóló igazolást ki kell adnia.

Mennyi az annyi?

A táppénz kiszámítása igen bonyolult, ugyanis számos tényező befolyásolja. Mi most nem szeretnénk az olvasó türelmével visszaélve minden egyes ilyen tényezőt felsorolni, ezért csak a főszabályokat ismertetjük. A táppénz összege függhet attól, mióta van biztosítási jogviszonyunk, de attól is, hogy valaki a betegsége ideje alatt otthon vagy kórházban van. A táppénz és a betegszabadság idején az úgynevezett távolléti díj egy bizonyos százaléka jár. A távolléti díj kiszámításakor alapvetően azon rendszeres jövedelmünket lehet figyelembe venni, amely után úgynevezett pénzbeli egészségügyi járulékot fizetünk (természetesen itt is lehetnek, és vannak is kivételek.) Ugyanakkor az összeget befolyásolja még, hogy mennyi ideje van folyamatos jövedelmünk, biztosítotti jogviszonyunk.

Táppénzes forintok

Táppénz idejére, ha a keresőképtelenség előtt folyamatosan volt legalább két évig biztosítási idő, akkor a távolléti díj 60 százaléka jár, ami korábban 70 százalék volt. Ha ez a legalább két éves folyamatos jogviszony nincs meg, vagy a betegség azon időszakában, amikor valaki kórházban van, akkor a távolléti díj 50 százalékára jogosult – ez 60 százalék volt még júliusban. Azt is tudni kell, hogy az új szabályok az augusztus elseje után keresőképtelenné válókra vonatkoznak, vagyis akik július 31-én, vagy az előtt lettek betegség miatt keresőképtelenek, ők még a magasabb összeget kapják, függetlenül attól, hogy mennyi ideig van az illető táppénzen. Szintén augusztus elsejétől maximálták a táppénz összegét, ez alapján az egy napra jutó távolléti díj nem lehet több, mint 9533 forint.

Egy év

Az, hogy meddig kaphatja valaki a táppénzt, szintén sok mindentől függ, de a főszabály az, hogy maximum egy évig lehet rá jogosult valaki, ha a keresőképtelenség ideje alatt is fennáll a munkaviszonya, rendelkezik legalább egy éves folyamatos biztosításban töltött idővel, és egy évre visszamenőlegesen nem kapott táppénzt. Ha valaki ezen feltételeknek nem felel meg, a táppénzen tölthető idő csökkenhet, például ha csak 200 napos a folyamatos biztosítási ideje, akkor a kétszáz napra kaphat ellátást. Természetesen ezt megfordítani nem lehet, hiába van valakinek 10 év biztosítási ideje, nem lehet folyamatosan 10 évig táppénzen.

Passzív táppénz

Mint azt már említettük, létezik úgynevezett passzív táppénz is. Ezt akkor vehetjük igénybe, ha a biztosítotti jogviszonyunk megszűnését követő 3 napon belül vállunk keresőképtelenné. A passzív táppénzre maximum 30 napig lehet jogosult valaki – ez méltányossági eljárás keretében még további 30 nappal meghosszabbítható. Ezen ellátásnak is meghatározták a felső összegét, jelenleg napi 3575 forint lehet.

Védett betegek

Szintén fontos, hogy táppénz ideje alatt a munkavállaló munkajogi szempontból védelem alatt áll, szerződését nem mondhatják fel. Ugyanakkor, ha valaki határozott idejű szerződéssel dolgozik, akkor annak lejártát nem befolyásolja a táppénzen töltött idő. Abban az esetben, ha valakinek keresőképtelenség ideje alatt szűnik meg a biztosítotti jogviszonya – például lejárt a határozott idejű szerződése – ezt követően már csak passzív táppénzre jogosult.

Mindebből látható, hogy ha szigorú és néha bonyolultnak tűnő szabályok alapján, de van lehetőség arra, hogy ha nem is korlátlan ideig, de az ember kifeküdje a betegségét a teljes keresete elvesztése nélkül.

Gyermekápolási táppénz

A gyermekápolási táppénzhez való jogosultsági feltételei alapvetően megegyeznek a klasszikus táppénzével, azzal a különbséggel, hogy ilyenkor a szülő nem saját, hanem gyermeke betegsége miatt nem tudja ellátni a munkáját. A folyósítás időtartamát a gyermek kora határozza meg:

- egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén a gyermek egyéves koráig időbeli      korlátozás nélkül jár,

- 1 és 3 év közötti gyermeknél évenként és gyermekenként 84 naptári nap,

- a 3 és 6 év közötti gyermeknél évenként és gyermekenként 42, míg egyedülállónak 84 naptári nap,

- 6 és 12 év közötti gyermek ápolásakor pedig évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.

Mikor nem jár a táppénz?

Bizonyos esetekben akkor sem folyósítható a táppénz, ha egyébként a jogosultság feltételei fennállnak – ezek általában olyan esetek, amikor nincs keresetkiesés.

Nem jár táppénz:

- a keresőképtelenség azon idejére, amikor a biztosított átlagkeresetre jogosult, vagy teljes keresetét megkapja. Ha valaki a betegség idején is megkapja a fizetésének egy részét, akkor csak az elmaradt keresete után jár a táppénz,

- egyebek között a fizetés nélküli szabadság idejére (és minden olyan időszakra, amikor a biztosítás szünetel), hiszen ebben az esetben sem lehet szó keresetkiesésről

- a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon az illető már munkába tud állni,

- a gyermekgondozási segély (GYES) folyósításának idejére, (ide nem értve a GYES mellett végzett munka alapján járó táppénzt),

- előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartamára,

- saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára.

Keresetpótló ellátás még egyebek között a TGYÁS =terhességi gyermekágyi segély) és a gyermekgondozási díj (GYED). Ezen ellátásokra más szabályok vonatkoznak, ezekről egy másik lapszámunkban írunk majd, de azt érdemes tudni, hogy egyszerre csak egy ellátás vehető igénybe. Így ha valaki több ellátásra is jogosult, akkor a jogszabályok alapján dönthet, hogy melyiket veszi igénybe.