Gyakran tisztességtelen a biztosítók gyakorlata 

Hazánkban 2008 óta törvény rendelkezik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról. Mégis, több panaszos kifogásolja a biztosítók jogellenes eljárását. Lássunk néhány példát és tanuljunk belőle!  

1. Tunéziai nyaralása közben a légitársaság elveszítette panaszosunk poggyászát. Az érintett úr szeretné, ha a biztosítótársaság kártalanítaná, de bármikor is próbálja felhívni a társaságot, legalább öt percig várakoztatják, majd végül megszakad a kapcsolat. A biztosított panaszlevelet írt a biztosítótársaságnak, de egy hónap elteltével sem kapott még választ. 
   

2. A fogyasztó  az édesapja gépjárművét szerette volna használni, aki azonban előző hónapban elhunyt. Bejelentette a kötelező felelősségbiztosítást kötő biztosítónál a halál tényét, bemutatva a halotti anyakönyvi kivonatot. Megfizette az esedékes biztosítási díjat is. A biztosítónál először azt a választ kapta az ügyintézőtől, hogy a biztosítás megszűnt a halál napjával, ezért tartózkodjon az autó használatától. Ismételt kérésére azonban tájékoztatták, hogy be kell mutatnia a hagyatéki eljárást lezáró jogerős határozatot ahhoz, hogy használhassa a gépjárművet.

Miben vétett a biztosító? A poggyásszal kapcsolatos kártalanítás esetében nem teljesítette szerződéses kötelezettségét, és még válaszra sem méltatták a biztosítottat, mely tisztességtelen. A gépjármű  kötelező felelősségbiztosítással kapcsolatban az ügyintéző mindkét válasza helytelen volt, sőt jogszabályokba ütközik!  

Lássuk sorjában. A gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Kormányrendelet értelmében, az üzemben tartó halála esetén a gépjármű abban az esetben vehet részt a forgalomban, ha annak birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja. A szerződés díjfizetéssel legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedéséig tartható hatályban.

Tehát a biztosított halála nem jelenti automatikusan a szerződés megszűnését! Ráadásul, adatvédelmi szabályokba ütközik a hagyatéki határozat bekérése, hiszen annak tartalmát a biztosító csak azon részében ismerheti meg, mely igazolja, hogy ki a hagyaték részét képező gépjármű új tulajdonosa.  

Összességében tehát tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősíthető a biztosítási kötvénnyel kapcsolatosan igényt érvényesíteni kívánó fogyasztótól olyan dokumentumok bemutatásának megkövetelése, amelyek az igény érvényességének megítélése szempontjából ésszerűen nem tekinthetők szükségesnek, vagy a vonatkozó írásbeli megkeresésre a válaszadás rendszeres elmulasztása azzal a céllal, hogy ez a fogyasztót visszatartsa szerződéses jogainak gyakorlásától. Ilyen esetekben forduljunk hatósághoz vagy tanácsért fogyasztóvédelmi civil szervezethez.