Minden növénynek azt, ami jár! - Megbízható-e a tápoldatok összetétele?

A szoba- és balkonnövények folyamatos tápanyag-utánpótlásáról igen sokan megfeledkeznek. Akik nem, azoknak sem könnyű a választás, melyik tápoldat is a legmegfelelőbb.
Közeleg a tavasz. Dísznövényeinknek a szoba vagy az erkély fogságában még inkább szükségük van gondoskodó figyelemre, ápolásra, továbbá a fejlődéshez, a virágképzéshez, a létfenntartáshoz elengedhetetlen tápanyagokra. (FÉBÉSZ)

A régebbi, tápanyagban szegény talajt kicserélhetjük friss földdel, illetve használhatunk tápoldatokat is. A legjobb megoldás, ha évente egyszer, lehetőleg tavasszal talajcserét végzünk, és ettől függetlenül év közben időnként tápoldatozunk.

Nem tárgyak - Élőlények!
A növények élettanát, fiziológiáját feltáró kutatások eredményei már a múlt század derekán egyértelművé tették, hogy alapvető életfunkcióik tekintetében nem különböznek az embertől: hormonrendszerrel és idegrendszerrel is rendelkeznek, anyagcsere-folyamataik szintúgy a  tápanyagfelvételen és tápanyag-felhasználáson nyugszanak.
Ma már azt is tudjuk, kémiai anyagok kibocsátásával egymással kommunikálni is képesek, környezetükkel állandó, szoros kontaktusban vannak. Más élőlények, köztük az ember érzelmi-hangulati változásait is érzékelik.

A zsiráf esete az akáciával
A zsiráf egyik kedvenc eledele az akácia lombozata. A véletlennek köszönhető az a felfedezés, hogy a növény, röviddel a zsiráf táplálkozása megkezdését követően védekezésképpen olyan vegyületet választ ki (csersav), amely az állat számára ehetetlenné teszi a leveleket, ezért aztán az gyorsan továbbáll.
Az optimista zsiráf átballag a szomszédos bokorhoz, csakhogy ha nem siet, a sövény valamennyi, egyébként különálló egyede szintén kiválasztja ugyanezt a vegyületet, nemcsak az, amelyiket éppen a zsiráf legeli. A titok nyitja szintén kémiai eredetű: az akácialiget bokrai és fái a levegőbe kibocsátott vegyületek útján kommunikálnak egymással, egyfajta riadóláncot alkotva.

A rejtélyek rejtélye
Láncfűrészes favágók közelednek az erdő széléhez. Egy, az EEG-hez hasonló elven működő műszer segítségével félelemhez, rettegéshez hasonló reakciókat mutattak ki a fáknál, már azt megelőzően is, hogy ténylegesen kárt tettek bennük.

A következő kísérlet már arról szólt, mi történik, ha ugyanaz a favágócsapat szerszám nélkül közelíti meg az erdőt? Nem kis megdöbbenésre a fák teljesen nyugodtak maradtak, a pánikreakció elmaradt.

Nem kevésbé meglepő, hogy ha hernyókártétel hangfelvételét játsszák le bizonyos növényfajok egyedeinek, azok szintén vészreakciókkal (a kártevőt elriasztó nedvet bocsátanak ki) reagálnak, de csak akkor, ha azt „hallják”, hogy a hernyó ténylegesen növényi levelet vagy szárat rágcsál.

Mikor tápoldatozzunk?
Mint látjuk, sok rejtélyt tartogat még számunkra a növények csodálatos világa. Akinek régóta vannak odahaza szobanövénye, tudja, valóban rendelkeznek érzékekkel és érzelmekkel, a szeretetet, a gondoskodást meghálálják.

Természetes körülmények között a hideg évszakban a növények minimálisra redukálják életfolyamataikat, a lombhullató fajok nedvkeringése ilyenkor leáll. A lakásban tartott dísznövények a mesterséges környezet dacára érzékelik a nappalok és az éjszakák hosszának változását. A tavasz beköszöntével ők is új erőre kapnak, ettől kezdve gyakrabban, akár hetente-kéthetente is tápoldatozhatunk. Télen elegendő háromhetente egy alkalommal.

Alapfogalmak: Műtrágya, oldat, ek-műtrágya
A műtrágya a növények mesterséges tápanyagellátását szolgálja. Iparilag, kémiai úton állítják elő. Ennek szilárd összetevőtől mentes, folyékony oldata a tápoldat (oldatműtrágya). Az úgynevezett EK-műtrágya az Európai Unió tagállamai között, külön engedélyezési eljárás nélkül, szabadon forgalmazható műtrágya.
A makroelemek (nitrogén, foszfor, kálium) nagy mennyiségben szükségesek a növények zavartalan fejlődéséhez, a mikroelemek (vas, bór, cink, mangán, molibdén, réz) szintén elengedhetetlenül fontosak, csak lényegesen kisebb mennyiségben.

Általánosságban elmondható, hogy a vegetatív szakaszban (növekedés, levélképzés) a nitrogén szerepe a meghatározó, míg a virág- és termésképzés során (generatív szervek) a foszfor és a kálium dominál. Ha tehát levélzetével díszítő növényekhez keresünk tápoldatot, magas nitrogéntartalmút válasszunk, szemben a virágjukkal pompázókkal (sok foszfor és kálium szükséges). Ez utóbbiakhoz sorolható például a fokföldi ibolya, a ciklámen, a muskátli, a fukszia és a petúnia.

Kötelező jelölések
Minden műtrágyával szemben alapkövetelmény, hogy ne veszélyeztesse a környezetet
(embert, állatot, növényt), ezért forgalomba hozataluk engedélyhez kötött. A tápoldatokra hazai szabályozás (a 36/2006-os FVM-rendelet) vonatkozik. Magyar és Európai Unió-s rendelet szabályozza az EK-műtrágyaként megjelölt - külföldi és belföldi gyártó által előállított és forgalmazott - termék kereskedelmét. A csomagoláson (flakonon) magyar nyelvű tájékoztatót (összetétel és felhasználási útmutató) kell elhelyezni.

Minden tápoldat csomagolásán kötelező feltüntetni a tápanyagtartalmat (nitrogén, foszfor, kálium, mikroelemek), és a hígítási arányt.

Aranyszabály, hogy mindig teljesen homogén oldatot keverjünk ki, amiben a tápoldat egyenletesen fel van oldódva. A maradék tápoldat jól lezárva hosszabb távon is megőrzi minőségét, száraz, hűvös, de fagymentes helyen.

A hígítási arányt tartsuk be, mert ha túl tömény oldatot használunk, a növényen perzselésszerű elváltozások jelentkezhetnek. A levéltrágyák kivételével a tápoldatokat a gyökérzónához juttassuk, a levélzetre ne kerüljön.

Hol vásároljunk, melyiket válasszuk?
Ma már az áruházláncok is árusítanak tápoldatot, kedvező áron. Kertészeti árudában és gazdaboltban viszont szélesebb a választék, és még szaktanácsot is kaphatunk.
A levél- és a virág-dísznövények többségéhez általános tápoldatot vásároljunk. A muskátli-tápoldat a tömeges virágzást elősegítendő, magasabb foszfortartalmú, míg a kaktuszokhoz szintén speciális, csökkentett nitrogéntartalmú oldatot gyártanak. E három fő kategória mellett orchideák, citrusfélék, leanderek, és még más egyéb, különleges növények számára is találunk tápoldatokat.

Az egyes márkák közt nagy különbségek nincsenek, az ismertebbek (Substral, Florimo, Compo, stb.) összetétele megbízhatóbb.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 2015-ös terméktesztjén egy ötven terméket átfogó mintavételt követően tizenkilenc esetben találtak beltartalmi hiányosságot, konkrétan a termékek nem tartalmazták a feltüntetett tápanyagmennyiséget. 
Ez nem túlságosan bíztató eredmény, és azt bizonyítja, a gyártók egy része igyekszik kispórolni a tápoldatokból a tápanyagokat. Mottó: minél olcsóbban, minél nagyobb haszonnal…