Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség

Építkezik, felújít? - Szavatossági jogok hiba esetén

2025-05-29

A tavaszi, nyári időszakban sokan vágnak bele felújítási, építési, munkálatokba, ami amellett, hogy nagyfokú utánajárást jelent a megfelelő szakemberek, építőanyagok kiválasztása szempontjából, jelentős anyagi terhet is ró a fogyasztók számára. Sajnos, ahogyan egy hétköznapi használati cikk, úgy az építőanyagok kiválasztásakor is belefuthatunk hibás termékekbe, nem beszélve a szakemberekről, akik olykor nem megfelelő szakértelmükkel hátráltatják a megálmodott otthon elkészülését. Jó, ha tudjuk, hogy építkezés, felújítás esetén is vannak jogaink, nem kell tehát beletörődni abba, ha például a szakember rosszul rakta le a padlót, vagy minőségileg kifogásolható a nyílászárók cseréje. Az alábbiakban összegyűjtöttük a témát érintő legfontosabb tudnivalókat. (FÉBÉSZ)
HIBÁS TELJESÍTÉSI VÉLELEM – MIT JELENT A GYAKORLATBAN? 2022-től új szabály az áru adásvételére irányuló szerződéseknél, hogy a hibás teljesítési vélelem 1 évre emelkedett. Ez alapján, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az áru teljesítésének időpontjától számított egy éven belül felismert hiba már az áru teljesítésének időpontjában fennállt. Például építőanyag vásárlásakor, az 1 éven belül felismert hibát az eladó vállalkozás felé tudjuk jelezni és szavatossági jogainkat érvényesíteni a vásárlást igazoló számlával. Egy év eltelte után viszont már a vásárlót terheli a bizonyítási kötelezettség. (Ettől eltérő szabályok vonatkoznak a kötelező jótállás hatálya alá tartozó termékekre, erről a következő szakaszban írunk.)

Szolgáltatások esetében, a Polgári Törvénykönyv alapján, a hibás teljesítési vélelem továbbra is hat hónap. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy elvégzett felújítási munka (például festés, burkolás) minőségével kapcsolatban tapasztalunk hibát a teljesítés időpontjától számított 6 hónapon belül, kellékszavatossági jogokat érvényesíthetünk a munkát végző vállalkozással szemben. Ehhez szerződéssel vagy számlával kell igazolnunk a jogviszony létrejöttét. Hat hónap eltelte után jelentkező hiba esetén már a megrendelő fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy a hiba rejtett volt-e. KÖTELEZŐ JÓTÁLLÁS Építkezés, korszerűsítés esetén jó, ha tudjuk, hogy bizonyos termékekre (például napelem, napkollektor, gázkazán, garázskapu, nyílászárók) jogszabály szerint kötelező jótállás vonatkozik. Ennek időtartama a termék vételárától függően 2 (10.000 Ft – 250.000 Ft között) vagy 3 év (250.000 Ft felett). A jótállás alá eső árucikkekre nem vonatkozik az áru adásvételére irányuló szerződéseknél alkalmazandó 1 éves hibás teljesítési vélelem, mivel a jótállás teljes időtartama alatt történő meghibásodás esetén az eladó vállalkozást terheli a bizonyítási kötelezettség, amennyiben a hiba okát illetően vita támadna a felek között.
MILYEN JOGAINK VANNAK? A Polgári Törvénykönyv szerint a javítás és a csere, mint „első körös” szavatossági jogok mellett lehetőség van árleszállításra, vagy a szerződéstől való elállásra is, ha hibás terméket vagy szolgáltatást vásároltunk. Jó hír, hogy 2022-től a szolgáltatási szerződések (például lakóház felújítása) esetén megmaradt a lehetőségünk a kötelezett, vagyis a szolgáltató költségére mással kijavíttatni a hibát, majd ennek költségét követelni az eredeti szerződő partnerünktől, ha ő önként nem javította azt ki.
Változás viszont, hogy az ingó dolognak minősülő áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések esetén a fogyasztó kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt. A felek közötti vita esetén békéltető testülethez lehet fordulni.
ÚJ ÉPÍTÉSŰ INGATLANOKRA VONATKOZÓ JÓTÁLLÁSI SZABÁLYOK Az új építésű lakások esetében, a jótállás időtartama a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított 3, 5 és 10 év attól függően, hogy a lakás mely részét nézzük. Más szabályok vonatkoznak az épületszerkezetre, lakás- és épületberendezésekre vagy a lakásokat kiszolgáló helyiségekre.

A jótállási időtartamot a 181/2003-as (XI.05.) kormányrendeletet figyelembe véve 3 részre különítjük el:
- 3 év jótállás vonatkozik a kormányrendeletben meghatározott épületszerkezetekre és épületberendezésekre. Ide tartoznak például a burkolatok (festés, mázolás, tapétázás), az épületen lévő ereszcsatornák és esővízlefolyó vezetékek, valamint a lakóépület kéményei is.
- 5 év a kormányrendeletben meghatározott épületszerkezetekre. Ide tartoznak a tetőhéjalások (például tetőcserép), válaszfalak, csapadékvíz és használati víz elleni szigetelések (például vízszigetelő lemezek, bevonatszigetelő anyagok), nyílászáró szerkezetek és elektromos tápvezetékek (például védőcsövek, elosztó, csatlakozó) is.
- 10 év a kormányrendeletben meghatározott épületszerkezeti termékekre. Ide tartoznak az alapozási szerkezetek, teherhordó vázak, födémek, fedélszerkezetek, szellőzőkürtők és az előregyártott könnyűbeton, vasbeton kémények is.A rendelet szerint a kivitelező a bejelentett jótállási igény alapján 15 napon belül köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényéről nyilatkozni. Ráadásul a javítást, a cserét vagy a munka újbóli elvégzését úgy kell teljesítenie, hogy az lehetőség szerint a lakóépület, illetőleg a lakás használatát ne akadályozza. SZÁMLA, SZERZŐDÉS, JÓTÁLLÁSI JEGY – MIÉRT FONTOS? A kötelező jótállás alá tartozó termékekről szóló kormányrendelet, valamint a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló kormányrendelet is kötelezővé teszi a vállalkozás számára a jótállási jegy kiállítását. Ezzel birtokunkban könnyebben érvényesíthetjük szavatossági igényünket az eladóval, kivitelező céggel szemben.
Amennyiben az építéshez, felújításhoz megvásárolni kívánt termék nem tartozik a kötelező jótállás hatálya alá, a vásárlást igazoló számlát minden esetben őrizzük meg, hiszen probléma esetén ezzel tudjuk igazolni a vásárlás tényét. Ha szakembert bízunk meg valamely felújítási munka elvégzésével, minden esetben kössünk vállalkozói szerződést, amiben rögzítjük a szakértői feladatokat, a teljesítés határidejét és a munka díjazását (anyagköltség és munkadíj), elkerülve ezzel az esetleges félreértéseket. Ha az építési anyagot a megbízott vállalkozás szerzi be, a számlát a saját nevünkre, s ne a vállalkozás nevére kérjük. A szavatossági igényérvényesítés határideje ugyanis magánszemélyként 2 év, vállalkozás nevére szóló számla esetén viszont mindössze 1 év, nem beszélve arról, hogy ha nem tudunk megegyezni a vállalkozással, kizárólag magánszemélyként tudunk békéltető testületi eljárást indítani.
HOVÁ FORDULHATUNK VITA ESETÉN? Ha vitánk támad a terméket értékesítő vállalkozással, vagy a munkálatok végző szakemberrel, kivitelező céggel, először minden esetben próbáljuk közvetlenül vele rendezni az igényünket például panaszlevél formájában. Postai küldeményünket könyvelt küldeményként adjuk fel, hogy később igazolni tudjuk a levelünk feladását, átvételét. Ha végképp nem tudunk megegyezni a vállalkozással, a lakóhelyünk szerint illetékes békéltető testülethez vagy bírósághoz fordulhatunk. Készült a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával.