Mi az „eredeti ár” és ki dönti el, mennyi volt korábban?
Az eredeti ár, amit a kereskedők a kedvezmény alapjául tüntetnek fel, nem lehet önkényesen meghatározott. A vonatkozó Uniós és hazai szabályozás alapján a kereskedők kötelesek a 30 napon belül alkalmazott legalacsonyabb korábbi árat feltüntetni az akció előtti árként.
Példa:
Ha egy termék az elmúlt 30 napban 14 990 Ft-ba került, majd 19 990 Ft-ra emelik, és aztán 14 990 Ft-ra „leárazzák”, akkor az akciós ár nem jelent valódi kedvezményt – és így a „-25%” felirat megtévesztő lehet. Az ilyen gyakorlat jogsértő, és a hatóság felléphet ellene.
Mik azok a megtévesztő akciók?
A kereskedő egy olyan „eredeti árat” tüntet fel, amelyet ténylegesen nem alkalmaztak. Ez tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, és jogsértő.
• Árfeltüntetési trükkök
Például az akció előtti árat csak rövid ideig, mesterségesen emelve alkalmazzák, hogy a kedvezmény nagyobbnak tűnjön vagy a vizuális hatással kívánják a vásárlót befolyásolni: a %-jel kiemelése, de az árkülönbség minimális.
• „Korlátozott ideig” vagy „Csak ma” típusú marketing
Ezek akkor megtévesztők, ha az „időkorlát” valójában nem valós (pl. a termék rendszeresen ezen az áron kapható).
• Online visszaszámlálók és „csak 3 darab maradt” figyelmeztetések
Ezek gyakran algoritmusok által generált szkriptek, nem valós készletinformációk.
Hogyan védekezhetünk fogyasztóként?
Ha egy nagyobb értékű terméket vásárolnánk, érdemes már előre figyelni az árát, és nem csak akció idején nézni rá.
• Keressük az árösszehasonlító oldalakat!
Több hazai és nemzetközi weboldal mutatja az adott termék árának múltbéli alakulását.
• Őrizzük meg a bizonylatokat!
A blokk vagy számla megléte alapfeltétele a fogyasztói jogérvényesítésnek, például panasz vagy jótállás esetén.
A „csak ma”, „már csak 1 maradt” típusú üzenetek gyakran érzelmi manipulációra építenek.
Mire figyel a hatóság?
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalok rendszeresen ellenőrzik az árfeltüntetéseket, különösen a kiemelt leárazási időszakokban (pl. Black Friday, év végi akciók, szezonváltások). Az ellenőrzések során vizsgálják:
• A kedvezmények számítási módját
• A reklámüzenetek valóságtartalmát
Ha a kereskedő megtévesztő módon tünteti fel az akciót sértve a jogszabályokat, fogyasztóvédelmi eljárás indul ellene, melynek bírság is lehet a vége, sőt nyilvánosságra is kerül a jogsértés ténye.
Összefoglalás: az akció nem ellenség – ha tudatos vagy
Nem minden akció megtévesztő, és valóban lehet velük spórolni – ha körültekintően vásárolunk. Tudatos fogyasztóként kérdezzünk, tájékozódjunk, és ne döntsünk kizárólag az ár alapján.
További információkért, tájékoztatókért és fogyasztóvédelmi kisokosokért keresd fel a Hatóság hivatalos weboldalát: https://nkfh.gov.hu/
Forrás: Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság
.jpg)
