A visszaterhelés menete több lépcsőn keresztül bontakozik ki, és gyakran egyfajta közös történetként indul a bank és a vásárló között. Az eljárást minden esetben a számlavezető bankunknál kell kezdeményezni. Ilyenkor jól jön minden apró részlet, ami segíthet tisztábban látni, egy visszaigazolás, néhány üzenetváltás vagy akár pár képernyőfotó. Ezekből áll össze az a kép, amelyre a bank támaszkodhat, amikor továbbítja az ügyet a kereskedő pénzintézete felé. Innen már egy párbeszéd veszi kezdetét a háttérben, amely végül eldönti, hogy a tranzakció visszafordítható-e, vagy sem. Bár a folyamat nem mindig rövid, sokak számára épp ez a türelmes és alapos megközelítés hozza meg a megnyugtató megoldást, amikor egy vásárlás más irányt vett, mint amire számítottak.
A chargeback jellemzően olyan helyzetekben merül fel, amikor a termék nem érkezik meg, nem felel meg a leírásnak, a kereskedő nem reagál, vagy éppen egy teljesen ismeretlen terhelés bukkan fel a számlán. Mindezek mellett fontos megjegyezni, hogy a chargeback nem a 14 napos elállási jog “alternatívája”, tehát ha a rendelés megfelelően teljesült, megkaptuk a terméket, az hibátlan, akkor nem élhetünk a chargeback intézményével.
A visszaterhelés elindítása tehát mindig a saját banknál kezdődik, akár egy online űrlapnál, egy gyors telefonhívásnál vagy személyes ügyintézésnél. A folyamat sokszor türelmet igényel, több vásárló esetében mégis ez ad valódi kapaszkodót az online világ kiszámíthatatlan helyzeteiben. Amennyiben a felmerült probléma túlmutat egy egyszerű reklamáción, vagy a vásárlónak további, megbízható tájékoztatásra van szüksége, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság rendelkezésre áll, hogy szakmai útmutatást nyújtson és elősegítse a fogyasztói jogok érvényesülését.
Forrás: Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság
.jpg)
