A PFAS vegyületet tapadásmentes és vízlepergető tulajdonságai miatt egyébként széles körben használják, például vízlepergető ruháknál, bútorhuzatoknál, kozmetikumoknál, sütőpapírokon, popcorn csomagolásán, okosórák, fitnesz karkötők szíjaiban, illetve orvosi implantátumokban is. Jelenléte tehát nemcsak a konyhában, hanem életünk számtalan területén veszélyt jelenthet.
Ahogyan arról már a fentiekben is írtunk, a PFAS mesterségesen előállított vegyi anyagok csoportja, melyek közé olyan vegyületek tartoznak, mint a PFOA, PFOS, PFNA, PFHxS. Ezen anyagok közös jellemzője, hogy a szén és a fluor atom közötti kémiai kötést tartalmaznak, így ezek a vegyületek nagyon ellenállók, és csak igen nehezen bomlanak le, nem csak a felhasználás során, hanem a környezetbe kerülve is. A környezetbe jutó PFAS-ek könnyen terjednek, kibocsátásuk helyétől gyakran jelentős távolságokat megtéve, és ezáltal is kockázatot hordozva, úgy az emberi egészség, mint a környezet szempontjából. Mivel a korlátozási javaslat hatálya alá tartozó anyagok mindegyike tartósan megmarad a környezetben, ha nem minimalizálják kibocsátásukat, a kitettség az emberi egészségre és a környezetre egyaránt káros szintet érhet el: a következő 30 évben, intézkedés hiányában, mintegy 4,4 millió tonna PFAS kerülhet a környezetbe. Felhalmozódhatnak az élőlények szervezetében, valamint károsíthatják a magzatok fejlődését is. A tilalmak 2026-27-től léphetnek hatályba.
Mivel az élelmiszerrel közvetlenül érintkező kerámiáknál az ólom és kadmium kioldódás az egészségünkre nézve káros lehet, 2025 végén új, szigorított élelmiszerbiztonsági szabályok lépnek életbe hazánkban. Az új előírás minden olyan kerámiatárgyak esetleges ólom és kadmium kioldhatóságára vonatkozik, amelyek kész állapotukban élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülnek, vagy amelyek élelmiszerekkel érintkeznek és e célra készültek. Az előírások három kategóriába sorolják az edényeket:
- Öblös edény (az összes egyéb megtölthető tárgy): 4,0 mg/l ólom, 0,3 mg/l kadmium.
- Főzőedények (három liternél nagyobb térfogatú csomagoló- és tárolóedények): 1,5 mg/l ólom, 0,1 mg/l kadmium.
A megfelelőséget laboratóriumi vizsgálatokkal kell igazolni, és minden termékhez kapcsolódnia kell egy megfelelőségi nyilatkozatnak. A rendelet várhatóan 2026. elején lép hatályba.
- Kerámia edények: egészséges, nem mérgezi az ételt, megtartja a vitaminokat. Természetes ásványi anyagból készülnek, illetve léteznek olyan változatok is, melyeknek csak a belső felülete van bevonva vékony kerámiaréteggel. A mázas változatoknál ügyeljünk az ólom- és kadmiummentességre (főképp a régi zománcfestékek tartalmazhattak ólmot). Jó minőségű, csak megbízható forrásból származó darabokat vásároljunk.
- Hőálló, jénai üveg edények: biztonságos, nem tartalmaz vegyi anyagokat, magából a jénai üvegből nem jutnak ki káros anyagok még magas hőmérsékleten sem, kémiailag nagyon stabil, nem lép reakcióba az étellel.
- Rozsdamentes acél edények: elsősorban vas, króm és nikkel ötvözetéből készülnek, a kiváló minőségű edényeket gyakran 18/10-es jelöléssel látják el, ami a króm és nikkel arányát jelzi. Ezek az edények rendkívül strapabíróak és ellenállnak a mindennapi konyhai használat kihívásainak, így hosszú élettartammal rendelkeznek. Az anyag összetételének köszönhetően ellenáll a rozsdának és a korróziónak, ami higiénikus és biztonságos főzést tesz lehetővé. Nem bocsátanak ki káros anyagokat az ételekbe főzés közben, még savas ételek készítésekor sem.
- Zománcozott edények: alapvetően biztonságosak, veszélyei leginkább a zománcréteg sérüléseiből adódhatnak, ami miatt a fém alapanyag, illetve a régebbi változatoknál az ólom és kadmium kioldódása egészségügyi kockázatot jelenthet.
.jpg)
