Manapság a fogyasztók egyre inkább olyan termékeket és szolgáltatásokat keresnek, amelyek vásárlásával minimalizálni tudják a környezeti terhelést és saját karbonlábnyomukat. A vállalkozások ezt felismerve gyakran úgy hangsúlyozzák termékeik és szolgáltatásaik fenntarthatóságát, „zöldségét” reklámjaikban, hogy ezek az üzenetek félrevezetőek lehetnek.
A GVH szakértői és vizsgálói egy 2022 és 2024 között lefolytatott piacelemzés során megállapították, hogy a vállalkozások által alkalmazott zöld reklámüzenetek sok esetben nem egyértelműek, zavarosak, ráadásul csak a márkaépítés célját szolgálják. A piacelemzés eredményei ezzel párhuzamosan arra is rámutattak, hogy a fogyasztók számottevő része nincs tisztában az egyes állítások vagy jelölések pontos tartalmával.
A „greenwashing” (zöldre mosás) olyan marketing – vagy PR – stratégia, amelynek keretében egy cég úgy próbálja beállítani magát (vagy termékét/szolgáltatását/általa alkalmazott csomagolást), mintha környezetbarát lenne, hogy növelje eladásait vagy javítsa a hírnevét, miközben a valóságban nem tesz jelentős lépéseket a fenntarthatóság érdekében.
A környezeti állítások alkalmazásával együtt járó kockázatok felismeréséhez, valamint ahhoz, hogy a környezeti szempontok iránt valóban elkötelezett vállalkozás, márka vagy éppen termék mellett dönthessünk, a Gazdasági Versenyhivatal az alábbiakra hívja fel a fogyasztók figyelmét:
- Ellenőrizzük a „zöld logók” tanúsító szervezeteinek hitelességét! – Megfelelősségi vagy bizalmi jegyek használata kifejezetten alkalmas a fogyasztói bizalom elnyerésére, azonban érdemes meggyőződnünk arról, hogy az adott elismerés, értékelés a vállalkozástól független és valós tanúsító szervezettől származik-e.
- Vegyük figyelembe a termék teljes életciklusát! – Olyan állítások szerint válasszunk, amelyek egy termék teljes életciklusának (pl. gyártás, szállítás, végfelhasználás, újrahasznosítás stb.) tekintetében jelentenek tényleges és jelentős törekvéseket, lépéseket. Ha egy termék 50%-kal több újrahasznosított anyagból készült, az még mindig jelentheti, hogy ez egy 2%-ról 3%-ra való emelkedést jelent az összetevők tekintetében.
- Ügyeljünk, hogy a cég a környezetterhelés kompenzációjáról vagy csökkentéséről beszél-e! –A kibocsátás csökkentését gyakran jogszabályi előírások, irányelvek határozzák meg, így azt csak az előírásokat meghaladó mértékű törekvések esetében használhatja a cég szabályosan reklámcélokra. A kompenzáció esetében a vállalkozások úgy kívánnak „karbonsemlegességet” hirdetni, hogy kibocsátásukat ellensúlyozandó projekteket támogatnak. Ezek módja azonban lényeges, egy faültetési program például akár csak évtizedek alatt kezdheti el valóban semlegesíteni a jelenlegi valós kibocsátásokat.
- Ne érzelmi alapon döntsünk! – Attól, hogy egy termék csomagolása zöld színű, állatokat, növényeket, csobogó, kristálytiszta patakot ábrázol, még nem biztos, hogy a termék nem ártalmas a környezetre.
- Vásároljunk tudatosan! – Alakítsunk ki olyan vásárlási szokásokat, amelyek egyszerre veszik figyelembe a termékekhez kapcsolható környezeti hatásokat, a termék árát és annak minőségét is. Tartsuk szem előtt, hogy az olcsó termék nem minden esetben éri meg hosszútávon, sok esetben silányabb, így hamarabb romlik el és végzi hulladékként!
- Gondoljuk végig higgadtan! – A vásárlást megelőzően akár többször is gondoljuk át, hogy valóban szükségünk van-e az adott termék megvásárlására vagy tudunk-e akár például kölcsönözni, vagy bérelni.
Fontos, hogy a Gazdasági Versenyhivatal nem csak a fogyasztókat, hanem a jogkövetésre törekvő cégeket is támogatja a „greenwashing” elkerülésében. Vállalkozásokat segítő tanácsait foglalta össze a GVH Zöld marketing útmutatójában, valamint a Podcast csatornáján is meghallgatható egy adás arról, hogy mire érdemes odafigyelniük a cégeknek fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontokból.
További hasznos információkat kaphatnak a „greenwashing” témakörével kapcsolatban a GVH honlapján a Gondolja Végig Higgadtan menüpont alatt. Az oldalon a versenyhatóság korábbi tájékoztató, figyelemfelhívó anyagai is megtalálhatóak.
Forrás: Gazdasági Versenyhivatal
.jpg)
