Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség

Értékcsökkenési felelősség, "elállási gomb" - A webáruházakat érintő legfontosabb szabályok

2026-06-15

2026. év elejétől több olyan fogyasztóvédelmi változás is hatályba lépett, melyek jelentősen érintik a webáruházak működését. Az új szabályozásokhoz illeszkedő Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) és az egyéb dokumentumok aktualizálása, frissítése, valamint a dolgozók szakmai felkészítése a jogszerű működéshez elengedhetetlenül szükségesek. A 2026-tól hatályos jogszabályi változások egyértelművé teszik, hogy a webáruházak jogszabályi megfeleléséhez ma már nem elegendő egy egyszer elkészített ÁSZF vagy egy sablonos tájékoztató. Az alábbi összeállítással a webshopok jogkövető magatartásához igyekszünk segítséget nyújtani. (FÉBÉSZ)
KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK IS INDÍTHATNAK BÉKÉLTETŐ TESTÜLETI ELJÁRÁST A fogyasztóvédelmi törvény módosítása alapján 2026. január 1-jétől már a kis- és középvállalkozások (továbbiakban kkv-k) is fordulhatnak békéltető testülethez vitás ügyeik rendezése miatt, amennyiben végső felhasználóként közszolgáltatást vesznek igénybe, vagy a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység keretében terméket vásárolnak. A webáruházakat üzemeltető vállalkozások szemszögéből ennek azért van jelentősége, mert az ÁSZF-ben nem zárhatják ki automatikusan a vállalkozásokat a békéltető testületi eljárásból arra hivatkozva, hogy a szerződés vállalkozás és vállalkozás között jött létre.
ELÁLLÁSI JOG GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK 2026-ban több ütemben változik a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. Korm. rendelet. Ennek első lépéseként 2026. január 1-jétől a vállalkozásnak a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettsége részeként, az elállási jogról való tájékoztatás kiegészítéseként arról is tájékoztatni kell a fogyasztót az ÁSZF-ben, hogy a fogyasztó csak az áru jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért felel. A jogszabály alapján ugyanakkor nem felel a fogyasztó az értékcsökkenésért, ha a vállalkozás nem tett eleget az előírt tájékoztatási kötelezettségének.
Amennyiben tehát a webáruház ÁSZF-jében nem tájékoztatta a fogyasztót az értékcsökkenés szabályairól, a fogyasztó elállása esetén nem hivatkozhat értékcsökkenésre, azaz ilyen jogcímen nem vonhat le a visszatérítendő összegből.
ONLINE ELÁLLÁSI FUNKCIÓ KÖTELEZŐ ALKALMAZÁSA Június 19-től minden fogyasztókkal szerződést kötő webáruháznak a weboldalán biztosítania kell egy ún. digitális elállási funkciót (gombot vagy linket), melyen keresztül a vásárló azonnal, bonyolult ügyintézés nélkül jelezheti elállási szándékát. A jogszabály szerint az elállási funkció a fogyasztó számára egyértelműen megfogalmazott, könnyen olvasható online elállási nyilatkozat, melyben közölheti a vállalkozással - azt a döntését, hogy eláll a szerződéstől,
- a nevét,
- az elállással érintett szerződést azonosító adatokat és
- azon elektronikus eszköz adatait, amelyen keresztül a fogyasztó meg fogja kapni az elállás megerősítését.
Az elállási funkciót a vállalkozás az „elállás a szerződéstől” szöveggel, jól látható és a fogyasztó számára könnyen hozzáférhető módon kell elhelyeznie és az elállási időszak alatt folyamatosan elérhetővé tennie. A vállalkozás a fogyasztó részére az elállásról való tudomásszerzésről indokolatlan késedelem nélkül, tartós adathordozón átvételi elismervényt küld, amely tartalmazza az elállás tartalmát, valamint a megküldés napját és időpontját.
A SZAVATOSSÁGI VAGY JÓTÁLLÁSI IGÉNYEK TELJESÍTHETŐSÉGÉNEK KÖZLÉSE Szintén január elsejétől hatályos a 19/2014. NGM rendelet módosítása, ami a vállalkozásokra nézve könnyítést jelent a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetőségével kapcsolatos álláspontjának közlésére. Míg korábban, ha a vállalkozás a fogyasztói igény teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tudott nyilatkozni, öt munkanap állt rendelkezésére, hogy álláspontjáról – az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is – igazolható módon értesítse a fogyasztót. Ez a határidő az idei évtől nyolc munkanapra módosult.
MÓDOSULTAK A KÖTELEZŐ JÓTÁLLÁS SZABÁLYAI
A kötelező jótállásból eredő fogyasztói jogok kiterjesztése a kisvállalkozásokra Március 1-jétől a kötelező jótállás tekintetében fogyasztói jogok illetik meg a szakmájuk, önálló foglalkozásuk vagy üzleti tevékenységük körén kívül eljáró kkv-kat, ha a fogyasztási cikket a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység keretében vásárolják meg, tekintet nélkül a fogyasztási cikk gazdasági tevékenységi körben való elszámolására. Ez alapján tehát a kötelező jótállás szabályai szerint a kkv-k is kérhetik a jótállás időtartama alatt a hibás termék javítását, cseréjét vagy a vételár visszafizetését, amennyiben a terméket saját használatra, s nem továbbértékesítési céllal vásárolják. A webshop tehát nem tagadhatja meg automatikusan a kötelező jótállást pusztán arra hivatkozva, hogy a vevő „cégként” vásárolt.
Változás a jótállási jegy kiállításában
A vállalkozás nem köteles jótállási jegy kiállítására, illetve a fogyasztó részére történő átadására, amennyiben a fogyasztási cikk eladási ára nem haladja meg a 100 000 forintot.

Plusz tartalmi elemek a jótállási jegyen
A vállalkozás által kiállított jótállási jegyre az alábbi információkat szükséges pluszban rávezetni: - a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint gyártási számát, gyártási szám hiányában a vállalkozás nyilvántartásában szereplő egyéb termékazonosítót,
- a szerződéskötés, valamint a 100.000 Ft eladási árat meghaladó fogyasztási cikknél a fogyasztó részére történő átadásának vagy – a vállalkozás, annak megbízottja vagy az üzembe helyezésre jogosult más személy általi üzembe helyezés esetén – a fogyasztási cikk üzembe helyezésének időpontját,
- ha az rendelkezésre áll – a javítószolgálat megnevezését, címét, telefonos és elektronikus elérhetőségét.
A termék átadása, vagy üzembe helyezése időpontjának rögzítése Az elektronikus úton kiállított jótállási jegy kivételével, ha a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadását a vállalkozás megbízottja, vagy üzembe helyezését a vállalkozás megbízottja vagy a fogyasztási cikk üzembe helyezésére jogosult más személy végzi, és a jótállási jegy kiállításakor a vállalkozás által még nem ismert a fogyasztási cikk átadása, vagy üzembe helyezése szerinti időpont, akkor a jótállási jegyen az átadás időpontját a fogyasztási cikk átadója tüntetni fel az átadáskor, illetve az üzembe helyezés időpontját a fogyasztási cikk üzembe helyezője az üzembe helyezéskor.
Nyolc napon belüli cserekötelezettségre vonatkozó szabályok - Március 1-jétől már nemcsak az első alkalommal történő javításra vonatkozik a vállalkozás nyolc napon belüli csere-kötelezettsége, amennyiben megállapítható, hogy a termék nem javítható, hanem a jótállási időtartam alatt történő bármely későbbi meghibásodásra is. Tehát, ha egy termékről a jótállás ideje alatti bármely meghibásodás alkalmával bebizonyosodik, hogy nem javítható, a vállalkozás köteles azt nyolc napon belül kicserélni, vagy, ha a csere nem lehetséges, a vételárat visszafizetni.

- Március 1-jétől már nemcsak a kijavítás iránti igényre, hanem bármely jótállási igényre (például cserére) vonatkozik a 30 napos határidő. A gyakorlatban, ha a vállalkozás 30 napon belül nem tudja a javítást elvégezni, köteles a terméket 8 napon belül kicserélni, vagy csere hiányában a vételárat visszafizetni.

- Kiegészítésre került a három munkanapos szabály: e szerint, ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása esetén a vásárlástól számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a jótállási jegyen, ennek hiányában a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton feltüntetett vételárat a fogyasztó részére haladéktalanul visszatéríteni.