Mi történik a ruhával, amit senki nem vesz meg?
A 2024-ben életbe lépett a fenntartható termékek környezetbarát tervezéséről szóló rendelet, mely az egész EU-ra kiterjedő szabályokat határoz meg a termékek tartósabbá, javíthatóbbá, újrahasznosíthatóbbá tétele érdekében. Az eladatlan textíliák megsemmisítésének tilalma az egyik első konkrét intézkedés az ESPR keretében. A textíliák az első termékcsoport, amelyre kiterjed ez a tilalom, mivel a jelenlegi üzleti modellek jelentős környezeti terheléssel járnak, és gyakran az eladatlan termékek megsemmisítéséhez vezetnek.
Az eladatlan áruk megsemmisítése pazarló gyakorlat. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az Európában forgalomba hozott textiltermékek 4-9%-a használat előtt megsemmisül, ami évente 264-594 ezer tonna textíliát jelent. Ez a hulladék körülbelül 5,6 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást generál – ami majdnem megegyezik Svédország 2021-es teljes nettó kibocsátásával. Franciaországban évente mintegy 630 millió euró értékű eladatlan termék válik feleslegessé és kerül megsemmisítésre. Az online vásárlás térnyerése pedig tovább növeli a kihívást, Németországban évente csaknem 20 millió visszaküldött termék sorsa végül a kidobás lesz.
A Bizottság a szabályokat a vállalkozásokkal, nem kormányzati szervezetekkel és szakértőkkel folytatott széles körű konzultációt követően dolgozta ki annak érdekében, hogy a gyakorlatban is működjenek anélkül, hogy szükségtelen bürokráciát hoznának létre.
Ennek a pazarló gyakorlatnak a csökkentése érdekében az ESPR előírja 2026. július 19-étől a nagyvállalatok számára, hogy információkat hozzanak nyilvánosságra az eladatlan fogyasztási cikkekről, amelyeket hulladékként dobnak ki. Emellett betiltja az eladatlan ruházati cikkek, ruházati kiegészítők és lábbelik megsemmisítését. A végrehajtási törvény egységes formátumot vezet be a vállalkozások számára az eladatlan fogyasztási cikkek kidobott mennyiségének közzétételére. Ez utóbbi kötelezettség 2027 februárjától hatályos, elegendő időt biztosítva a nagyvállalkozásoknak az alkalmazkodásra. A készletek selejtezése helyett a vállalatokat arra ösztönzik, hogy hatékonyabban kezeljék készleteiket, intézkedjenek a visszaküldésekről, és fontolják meg az olyan alternatívákat, mint a viszonteladás, az újragyártás, az adományozás vagy az újrafelhasználás. A középvállalkozásokra 2030-tól vonatkoznak a szabályok.
A termékek útja a vásárlástól a körforgásig
Az új szabályok mögött a fenntartható termékek ökotervezéséről szóló rendelet (ESPR) áll, amely 2024. július 18-án lépett hatályba. A rendelet fontos lépést jelent az Európai Unió azon törekvésében, hogy a termékek hosszabb élettartamúak, fenntarthatóbbak és a körforgásos gazdaság elveit jobban követők legyenek. Nemcsak az számít, hogyan és mennyit fogyasztunk, hanem az is, hogy milyen hatással vannak a környezetre az általunk megvásárolt és használt termékek teljes életciklusuk során.
Az ESPR célja, hogy jelentősen javítsa az uniós piacon forgalomba hozott termékek fenntarthatóságát a körforgásos jelleg, az energiahatékonyság, az újrahasznosíthatóság és a tartósság javítása révén. A rendelet nem vonatkozik az élelmiszerekre és takarmányokra, valamint a gyógyszerekre.
Amikor az eladatlan még nem jelent feleslegest
Az EU-ban számos eladatlan terméket egyszerűen megsemmisítenek, ami értékes erőforrásokat pazarol. Az ESPR az EU-ban most először vezet be intézkedéseket e gyakorlat kezelésére az eladatlan textíliák és lábbelik megsemmisítésének tilalmával, megnyitva az utat hasonló tilalmak előtt más ágazatokban is, amennyiben bizonyítékok támasztják alá azok szükségességet. A szabályozás emellett átláthatóbbá teszi az eladatlan termékek sorsát is: a nagyvállalkozásoknak, később pedig a középvállalkozásoknak évente közzé kell tenniük weboldalukon, hogy mennyi eladatlan fogyasztási cikket semmisítettek meg, milyen mennyiségben, és milyen okok vezettek ehhez a döntéshez.
A megsemmisítés helyett új lehetőségek
Az új szabályozás keretében bevezetett intézkedés célja az értékes termékek és az előállításukhoz felhasznált erőforrások pazarlásának megelőzése. Amikor még használható termékek kerülnek a hulladékba, nemcsak maguk a termékek vesznek kárba: az előállításukhoz felhasznált nyersanyag, víz, energia és a befektetett munka is elvész, miközben megsemmisítésük további, elkerülhető üvegházhatásúgáz-kibocsátással jár. Az új szabályok támogatják az átmenetet egy körforgásosabb és versenyképesebb európai gazdaságra.
Az új szabályozás arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy az eladatlan termékeknek lehetőség szerint új esélyt adjanak. Ennek érdekében elsődlegesen az értékesítést, akár kedvezményes áron vagy alternatív piacokon, az adományozást, illetve az újrafelhasználásra való előkészítést, például a javítást, vagy újragyártást kell előnyben részesíteniük. A termékek megsemmisítésére csak meghatározott esetekben kerülhet sor, és ilyenkor is a hulladékhierarchia elveit kell követni, elsőbbséget biztosítva az újrahasznosításnak.
A vállalatok csak korlátozott esetekben semmisíthetik meg az eladatlan ruhákat és cipőket, például ha a termékek nem biztonságosak vagy sérültek, hamisítottak vagy szellemi tulajdonjogokat sértenek, illetve ha jótékonysági szervezetek vagy adományozási rendszerek visszautasítják őket.
A visszaélések megelőzésének érdekében a mentességre hivatkozó vállalkozásoknak megfelelően alá kell támasztaniuk döntésüket, például dokumentumokkal vagy vizsgálati eredményekkel, valamint évente tájékoztatást kell közzétenniük az eladatlan termékek megsemmisítéséről.
A szabályok betartását a nemzeti hatóságok ellenőrzik, a vállalkozásoknak pedig az ellenőrzésekhez szükséges nyilvántartásokat öt évig meg kell őrizniük, miközben a jelentéstétel során meglévő vám- és logisztikai kódexek alkalmazása segíti az adminisztratív terhek csökkentését. A kis- és mikrovállalkozások mentesülnek ezek alól a követelmények alól.
Az online piacterek felelőssége is nő
Az ESPR nem módosította az e-kereskedelmet, az online piacterek szolgáltatóinak kötelezettségeit és a piacfelügyeletet szabályozó általános jogi keretet. Az online piacterek szolgáltatói közvetítők az ESPR-kötelezettségek hatálya alá tartozó gazdasági szereplők és az ügyfelek között. Az online piacterek szolgáltatóinak úgy kell megtervezniük platformjaikat, hogy a gazdasági szereplők eleget tehessenek az ESPR szerinti kötelezettségeiknek. Azok a tartalomelemek, amelyek olyan termékekre vonatkoznak, amelyek nem felelnek meg az ESPR kötelezettségeknek, illegális tartalomnak minősülnek. Az online piacterek szolgáltatóinak ezért együtt kell működniük a piacfelügyeleti hatóságokkal, és meg kell könnyíteniük a jogellenes tartalom kezelésére irányuló intézkedéseket, beleértve annak eltávolítását is. Ez az együttműködés magában foglalja a piacfelügyeleti hatóságokkal folytatott rendszeres és strukturált információcsere kialakítását a megtett intézkedésekről, beleértve a termékajánlatok eltávolítását, a hatóságok platformjaikhoz való hozzáférésének biztosítását, hogy azonosíthassák az ott eladásra kínált, nem megfelelő termékeket, és végül hogy adatokat gyűjthessenek ezekről a platformokról.
Forrás: Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság
