Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség

"Greenwashing": Uniós szabályok a megtévesztő "zöld" kommunikáció ellen

2026-09-13

Napjainkban egyre többen igyekeznek vásárlásaik során környezettudatos döntéseket hozni. Ugyanakkor a reklámokban és a csomagolásokon egyre gyakrabban találkozhatunk általános, nem kellően alátámasztott kifejezésekkel, környezeti állításokkal, melyek a vásárlók számára jelentősen megnehezítik a valódi fenntarthatósági törekvések felismerését a pusztán marketingcélokat szolgáló „zöld” üzenetektől. Ez a jelenség a greenwashing, vagyis a zöldre festés, ami nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem fogyasztóvédelmi probléma is. Ahhoz ugyanis, hogy a fogyasztók valóban fenntartható döntéseket hozhassanak, egyértelmű, pontos és megbízható információkra van szükségük. (FÉBÉSZ)
GREENWASHING: MI EZ ÉS MIÉRT VESZÉLYES? Az Európai Bizottság 2020-ban végzett felmérése alapján, az EU-ban 230 fenntarthatósági címke és 100 zöldenergia-címke létezik, amelyek átláthatósága igen eltérő. A környezetbarát jellegre vonatkozó állítások jelentős része (53,3%-a) homályos, megtévesztő vagy megalapozatlan információkat közölt, így az Európai Bizottság 2023 márciusában előterjesztette a zöld állításokról szóló irányelvtervezetet (Green Claims Directive), melynek célja a félrevezető környezetvédelmi állítások, vagyis a “zöldre mosás” visszaszorítása. A „greenwashing”, magyarul „zöldre mosás” kifejezés, tehát azt a jelenséget írja le, amikor egy vállalat vagy szervezet fenntarthatósági vagy környezetvédelmi szempontokat hangoztat a termék jelölésén, vagy a termékkel kapcsolatos tájékoztatásban, ám a valóságban nem tesz semmit a negatív környezeti hatások csökkentése érdekében. A zöldre mosás gyakran a fenntarthatóság iránti fogyasztói kereslet kihasználásán alapszik. Alapvető gond tehát, hogy a nem ellenőrzött hátterű, jellemzően gazdasági célokból feltüntetett állítások félrevezethetik a fogyasztókat. A zöldre festést alkalmazó cégek ugyanakkor jogtalan piaci előnyökhöz is jutnak, ami tisztességtelen piaci magatartás, azaz jogszabállyal tiltott. Bár a zöld állításokról szóló irányelvtervezetet végül az Európai Bizottság 2025 júniusában visszavonta, a “zöldre mosás” elleni küzdelem nem állt le, egy másik 2024-ben elfogadott irányelv (EmpCo irányelv, EU 2024/825) révén a szigorítások 2026. szeptember 27-től élesednek hazánkban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény módosításával. A vállalkozásoknak tehát ettől a dátumtól kezdve kötelező alkalmazniuk az új szabályokat a fogyasztóknak szóló kommunikációjukban. Az irányelv célja, hogy szigorúbb fellépést tegyen lehetővé a megtévesztő zöld kommunikációval szemben, ezzel erősítve a fogyasztók védelmét.
KÖRNYEZETI ÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ SZIGORÍTÁSOK A zöld átállás terén való előrelépés érdekében alapvető fontosságú, hogy a fogyasztók megalapozott vásárlási döntéseket hozhassanak, és ezáltal hozzájáruljanak a fenntarthatóbb fogyasztási szokásokhoz. Mindebben a vállalkozásoknak kulcsszerepe van, hiszen az Ő feladatuk, hogy egyértelmű, releváns és megbízható információkat szolgáltassanak a fogyasztók felé. Az olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelése érdekében - mint például a környezetbarát jellegre vonatkozó félrevezető állítások, vagy akár a nem átlátható és nem hiteles fenntarthatósági címkék - amelyek félrevezetik a fogyasztókat, és megakadályozzák őket abban, hogy fenntartható fogyasztási döntéseket hozzanak, egyedi szabályokat vezettek be az uniós fogyasztóvédelmi jogban. Ezek a szabályok lehetővé teszik az illetékes nemzeti szervek számára, hogy eredményesen kezeljék az ilyen gyakorlatokat. A környezetbarát jellegre vonatkozó állítások tisztességességének, érthetőségének és megbízhatóságának a biztosítása nyomán a kereskedők egyenlő versenyfeltételek mellett működhetnek, illetve a fogyasztók képesek lesznek arra, hogy olyan termékeket válasszanak, amelyek valóban környezetbarátabbak, mint a konkurens termékek.

Az uniós irányelv főbb tartalmai elemei, szigorításai:

- Éghajlattal kapcsolatos állítások tilalma A környezetbarát jellegre vonatkozó, különösen az éghajlattal kapcsolatos állításokkal a kereskedők azt a benyomást keltik, hogy a fogyasztók a termékeik megvásárlásával hozzájárulnak a karbonszegény gazdasághoz.
Minden olyan esetben tilos az ilyen állítások alkalmazása, ahol azok mögött nem állnak a kereskedő által közölt egyértelmű, objektív, nyilvánosan elérhető és ellenőrizhető kötelezettségvállalások és célkitűzések, és nem szerepelnek olyan részletes és reális végrehajtási tervben, amely bemutatja e kötelezettségvállalások és célok elérésének módját. Ezeket az állításokat továbbá egy harmadik fél szakértőnek is ellenőriznie kell, akinek a kereskedőtől független, összeférhetetlenségtől mentes, környezetvédelmi kérdésekben jártas és szakértelemmel rendelkező személynek kell lennie.
- Nem releváns előnyökkel kapcsolatos állítások tilalma Szintén potenciálisan megtévesztő kereskedelmi gyakorlat az olyan előnyök fogyasztók számára történő reklámozása, amelyek nem relevánsak és nem kapcsolódnak közvetlenül az adott termék vagy vállalkozás egyik tulajdonságához sem, és amelyek félrevezethetik a fogyasztókat, és elhitethetik velük, hogy azok előnyösebbek a fogyasztók, a környezet vagy a társadalom számára, mint más, azonos típusú termékek vagy kereskedők vállalkozásai. Ilyen például annak állítása, hogy egy bizonyos márkájú palackozott víz gluténmentes, vagy, hogy a papírlapok nem tartalmaznak műanyagot.
- Környezeti vagy társadalmi jellemzőkkel kapcsolatos állítások tilalma A termékek környezeti vagy társadalmi jellemzőik, illetve a körforgásos jelleg – például az újrafeldolgozhatóság – alapján történő összehasonlítása egyre elterjedtebb értékesítési módszer, amely félrevezető lehet azon fogyasztók számára, akik nem mindig tudják értékelni ezen információk megbízhatóságát. Annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen jellegű összehasonlítás ne tévessze meg a fogyasztókat, a kereskedőknek tájékoztatást kell adni az összehasonlítás módszeréről, az összehasonlítás tárgyát képező termékekről és e termékek szállítóiról, valamint az információk naprakészen tartására irányuló intézkedésekről. Biztosítani kell, hogy az említett összehasonlítások objektívek legyenek, azonos funkciót betöltő termékek összehasonlításával, azonos módszer és azonos feltételezések alkalmazásával és az összehasonlított termékek lényeges és ellenőrizhető jellemzőinek az összehasonlításával.
- “Saját” fenntarthatósági címke használatának tilalma A fenntarthatósági címkék a termék, a folyamatok vagy a vállalkozások számos jellemzőire vonatkozhatnak, és alapvető fontosságú azok átláthatóságának és hitelességének biztosítása. Éppen ezért a jövőben kizárólag olyan fenntarthatósági címkék használata engedélyezett, amelyek hatóságilag elismertek (pl. EU Ökocímke), vagy független tanúsítási rendszeren alapulnak.
- Környezetbarát jellegre vonatkozó általános állítások tilalma A környezetbarát jellegre vonatkozó általános állítások használata minden olyan esetben tilos, amikor nem bizonyítható elismert kiváló környezetvédelmi teljesítmény. Ilyen általános állítások például a „környezetbarát”, „ökobarát”, „zöld”, „a természet barátja”, „ökológiai”, „környezetvédelmi szempontból helyes”, „klímabarát”, „környezetkímélő”, „alacsony szén-dioxid-kibocsátású”, „energiahatékony”, „biológiailag lebontható”, „bioalapú” és más hasonló állítások”, melyek kiváló környezeti teljesítményt sugallnak, vagy annak benyomását keltik.
Amennyiben a környezetbarát jellegre vonatkozó állítás részletes kifejtése egyértelműen és jól láthatóan szerepel ugyanabban a médiumban, például ugyanabban a reklámban, a termék csomagolásán vagy az online értékesítési felületen, a környezetbarát jellegre vonatkozó állítás nem tekinthető általános, környezetbarát jellegre vonatkozó állításnak. Például az „éghajlatbarát csomagolás” állítás általánosnak minősül, azonban az az állítás, hogy „e csomagolás előállításához felhasznált energia 100 %-a megújuló energiaforrásból származik” olyan konkrét állításnak minősül, amely nem tartozik e tilalom hatálya alá.
- Részleges zöldítés tilalma Megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül, ha a környezetbarát jellegre vonatkozó állítást az egész termék vagy a kereskedő üzleti tevékenységének egésze tekintetében alkalmazzák annak ellenére, hogy az ténylegesen a terméknek csak egy adott aspektusára, vagy a vállalkozásnak csak egy konkrét, nem reprezentatív tevékenységére vonatkozik. Ez a tilalom alkalmazandó például, ha a terméket „újrafeldolgozott anyagokból készült” termékként forgalmaznák, azt a benyomást keltve, hogy az egész termék újrafeldolgozott anyagból készült, pedig valójában csak a csomagolás készült abból. De ilyen például, ha a kereskedő azt a benyomást kelti, hogy kizárólag megújuló energiaforrásokat használ, miközben több üzleti létesítménye valójában még fosszilis tüzelőanyagokat használatával működik.
- Üvegházhatású gázkibocsátás ellentételezésén alapuló állítások tilalma Tilos olyan állításokat alkalmazni, melyek kizárólag a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezése alapján jelentik ki egy termékről - akár áru, akár szolgáltatás -, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás szempontjából semleges, mérsékelt vagy pozitív hatással van a környezetre.
A vállalkozások az ilyen állításokkal félrevezetik a fogyasztókat, mivel elhitetik velük, hogy azok magára a termékre vagy a termék szállítására és gyártására vonatkoznak, vagy azt a hamis benyomást keltik a fogyasztókban, hogy a termék fogyasztása nem jár környezeti hatással. Ilyen állítások például a „tanúsítottan karbonsemleges”, „karbonpozitív”, „klíma nulla nettó”, „klímakompenzált”, „csökkentett éghajlati hatás” és a „csökkentett szén-dioxid lábnyom”. Az ilyen állítások csak akkor engedhetők meg, ha a szóban forgó termék életciklusára gyakorolt tényleges hatásokon alapulnak, és nem a termék értékláncán kívüli üvegházhatású gázkibocsátás ellentételezésén alapulnak, mivel az előbbi és az utóbbi nem egyenértékű.
- Jogszabályi kötelezettségek előnyként történő bemutatásának tilalma Tilos az olyan gyakorlat, amikor a kereskedő a kínálata megkülönböztető jegyeként mutatja be azokat a jog által előírt követelményeket, amelyek az uniós piacon az érintett termékkategóriába tartozó valamennyi termékre vonatkozóan alkalmazandók. Ilyen például, ha a kereskedő azt hirdeti, hogy egy adott termék nem tartalmaz egy bizonyos vegyi anyagot, miközben az Unióban az adott termékkategóriába tartozó összes termék esetében a jog tiltja az érintett anyag alkalmazását.
BŐVÜLT A TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLATOKAT TARTALMAZÓ “FEKETELISTA” Ahogyan azt már a fentiekben is érintettük, az uniós szabályokat hazánkban 2026. szeptember 27-étől kötelező alkalmazniuk a vállalkozásoknak a fenntarthatósági állításokra irányuló kommunikációjuk során, azaz nem lesz türelmi idő az új elvárások betartását illetően. Az uniós szabályok hazai jogrendbe való átültetésével módosult a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény, mely alapján a jogszabály mellékletében található felsorolás (“feketelista”), több új ponttal is kiegészült. A jogszabályban szereplő, fenntarthatósági, környezeti állításokra vonatkozó tilalmak, az alábbiak:
- Olyan fenntarthatósági címke feltüntetése, amely nem valamilyen tanúsítási rendszeren alapul, illetve amelyet nem a hatóságok vezettek be.
- A környezetbarát jellegre vonatkozó általános állítás megfogalmazása, ha a vállalkozás nem képes igazolni az állításra vonatkozó elismerten kiváló környezetvédelmi teljesítményt.
- A környezetbarát jellegre vonatkozó állítás egész termék vagy a vállalkozás üzleti tevékenységének egésze tekintetében történő alkalmazása, ha az a terméknek csak egy adott aspektusára vagy a vállalkozás tevékenységének egy konkrét műveletére vonatkozik.
- Annak állítása – a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezése alapján –, hogy egy áru az üvegházhatásúgáz-kibocsátás szempontjából semleges, mérsékelt vagy pozitív hatással van a környezetre.
- Ha a vállalkozás a kínálata megkülönböztető jegyeként mutatja be azokat az európai uniós jogi aktusban vagy jogszabályban előírt követelményeket, amelyek az európai uniós piacon az érintett termékkategóriába tartozó valamennyi termékre vonatkozóan alkalmazandók.
Az ún. „feketelistás” tényállások lényege, hogy ezek minden esetben – a törvény erejénél fogva, a körülményektől függetlenül – tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülnek. Ezek alkalmazása esetén a hatóság tehát nem mérlegel és semmilyen további külön feltételnek nem kell teljesülnie, így az sem vizsgálandó, hogy a gyakorlat befolyásolta-e az ügyleti döntést, mivel ezt a jogalkotó már vélelmezte e magatartások vonatkozásában. Egy-egy feketelistás pont esetében a jogsértés megállapításához csak azt kell vizsgálni, hogy a jogszabályban foglalt tényállási elemek megvalósultak-e.

Fontos kiemelni, hogy a fenti szigorítások, nem csak egyes termékcsoportokra, vagy iparágakra terjednek ki. Ezzel összhangban a Gazdasági Versenyhivatal, mint ellenőrző hatóság javaslata, hogy azon vállalkozások, amelyek eddig még nem tették, mindenképpen egyeztessenek a kérdéskörben jártas jogi tanácsadókkal az esetleges jogsértések elkerülése érdekében, továbbá a zöld állításokat tartalmazó kereskedelmi kommunikációjuk kialakítása során, szeptember 27-től a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény új rendelkezéseinek feleljenek meg.
A szakmai anyag elkészítéséhez szükséges forrást az Élő Környezetért Felelős Minisztérium biztosította. Készült a Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség által, a Nemzeti Energetikai Ügynökség Zrt. támogatásával, a “Környezetvédelmi pályázat civil szervezetek számára” című, NKP/2025 kódszámú pályázati felhívás keretében.