Fogyasztóvédelmi szervezetként gyakran tapasztaljuk, hogy azok a kereskedők, gyártók, melyek a jogszabályon alapuló kötelezettségeken felül önkéntes jótállást (ún. szerződéses jótállást, vagy kiterjesztett jótállást) vállalnak, rendszerint csak az általuk vállalt szolgáltatásokról adnak tájékoztatást, míg a jogszabályon alapuló kötelező jótállás részleteit elhallgatják. A vállalkozás ezirányú gyakorlata így azt a hamis benyomást keltheti a fogyasztóban, hogy kizárólag a vállalkozás önként vállalt “garanciájával” rendelkezik. De vajon tényleg azt kell kapnunk, amiről tájékoztatnak? (FÉBÉSZ)
Elsőként tisztázzuk, mit is jelent pontosan a jótállás: ez egy olyan kötelezettségvállalás, mely alapján a vállalkozás helytállni köteles a szerződés hibátlan teljesítéséért a jótállás teljes időtartama alatt, és csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után (például a nem rendeltetésszerű használat miatt) keletkezett.
Milyen termékekre jár kötelezően jótállás és milyen időtartamra? Hazánkban a 10/2024. IM rendelet által meghatározott tartós fogyasztási cikkekre (például műszaki cikkekre, bútorokra, járművekre stb.) köteles az eladó vállalkozás jótállást (garanciát) vállalni. A kötelező jótállás időtartama a termék vételárától függően 2 év (10.000 Ft és 250.000 Ft között), illetve 3 év (250.000 Ft felett), ami a termék fogyasztó részére történő átadása, vagy az üzembe helyezés napjával kezdődik. Fogyasztóként tehát, amíg a termékre van kötelező jótállás, az eladó vállalkozásnál tudunk reklamálni és jogainkat érvényesíteni, azaz első körben kérni a javítást, majd a cserét, árleszállítást (jelentéktelen hiba miatt) végül pedig a vételár visszafizetését.
A jótállási jegy nem azonos a “garanciajeggyel”! A kötelező jótállás keretében az eladó vállalkozás a 100.000 Ft feletti vételárú termékhez köteles jótállási jegyet biztosítani elektronikus úton vagy papír alapon. A jótállási jegy tartalmi elemeit jogszabály határozza meg, így annak többek között világosan tartalmaznia kell a kötelező jótállásra vonatkozó előírásokat és az érvényesíthető fogyasztói jogokat is. A gyártó, vagy kereskedő által, az önként vállalt jótálláshoz használt “garanciajegy” vagy “garancialevél” tehát nem azonos a jogszabály által előírt jótállási jeggyel: az előbbi rendszerint csak a gyártó, vagy kereskedő saját vállalásait, jótállási feltételeit tartalmazza, és olykor egyáltalán nem, vagy csak az apróbetűs részben esik szó a kötelező jótállásra vonatkozó előírásokról. Jó tudni, hogy ha a vállalkozás a fogyasztó részére nem biztosítja a jogszabály által kötelezően előírt jótállási jegyet, csak a gyártói jótálláshoz kapcsolódó “garanciajegyet”, és az nem tartalmazza az előírt kötelező tartalmi elemeket, az tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül.
Miben különbözik az önként vállalt jótállás a kötelezőtől? A gyártó vagy kereskedő ún. szerződéses, vagy kiterjesztett jótállását nevezzük önként vállalt jótállásnak, melyet a jogszabályi kötelezettségek mellett, vagy ennek hiányában vállalnak. Vásárlóként biztosan találkoztunk már az üzletben azzal a kérdéssel, hogy szeretnénk-e néhány ezer forintért kiterjesztett garanciát vásárolni a termékhez? A gyakorlatban ez a kereskedők által vállalt jótállás (erről bővebben még szót ejtünk a későbbiekben).
Az önként vállalt jótállás tehát abban különbözik a kötelező jótállástól, hogy míg a kötelezőnél jogszabály határozza meg, hogy például mely termékekre jár, milyen időtartamban (2, vagy 3 év) és hibás teljesítésnél milyen jogokat érvényesíthetünk, addig az önkéntes jótállás feltételeit a jótállás nyújtó maga határozhatja meg. A vállalt jótállás keretében a vállalkozásnak lehetősége van például a jótállási idő mértékét meghosszabbítani, vagy a jótállást kiterjeszteni a bruttó 10.000 Ft vételár alatti termékekre is.
Fontos azonban kiemelni, hogy az önként vállalt jótállás a kötelező jótállás időtartama alatt nem tartalmazhat a fogyasztóra nézve olyan feltételeket, amelyek a kötelező jótállás szabályai által biztosított jogoknál hátrányosabbak. Például a vásárlást igazoló jótállási jegyen, számlán túl nem kérheti a termék eredeti csomagolásának meglétét, vagy például a fogyasztók jogszabályban rögzített jogait nem csorbíthatja (a 10.000 Ft és 250.000 Ft közötti vételáru termékekhez a jogszabályban előírt 2 év jótállás helyett nem biztosíthat csak 1 évet).
A jótállási nyilatkozatot egyértelmű, jól érthető szövegezéssel kell megfogalmazni, és az alábbiakat kell rajta feltüntetni:
- a fogyasztó által a jótállás érvényesítése érdekében követendő eljárást,
- azon áru megjelölését, amelyre a jótállás vonatkozik,
- a jótállás feltételeit, valamint
- az arra vonatkozó egyértelmű nyilatkozatot, hogy az áru hibás teljesítése esetén a fogyasztót a jogszabály szerinti kellékszavatossági jogok gyakorlása térítésmentesen megilleti, e jogait - a gyártói jótállás nem érinti.
- A gyártó, ha a termék gyártója vállalt önkéntes jótállást (például a gyári csomagolásban elhelyezett tájékoztató vagy reklám alapján).
Fontos tehát hangsúlyozni, hogy ha a gyártó vállalt a termék tartósságára meghatározott időtartamra szóló jótállást, a termék hibája esetén a fogyasztó közvetlenül a gyártótól, s nem pedig az eladó vállalkozástól követelheti a jótállás teljes időtartama alatt a hiba kijavítását, vagy az áru cseréjét. Az eladó kereskedő ez esetben nem köteles a minőségi kifogást kezelni, a terméket átvenni és azt a gyártónak visszaküldeni, kivéve, ha az adott termékre még él a kötelező jótállás.
Ha fogyasztóként nem tudunk megegyezni a vállalt jótállást nyújtó vállalkozással az érvényesíteni kívánt jogok tekintetében, a lakóhelyünk vagy tartózkodási helyünk szerint illetékes békéltető testületnél tudunk érvényt szerezni az igényünknek. Amennyiben a vállalkozás külföldi (európai uniós, izlandi, norvég vagy egyesült királyságbeli), és nem tudjuk vele felvenni a kapcsolatot, az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának magyarországi szervezetéhez (https://www.magyarefk.hu/hu/) fordulhatunk segítségért.
Figyeljünk oda, és ha lehet előre tájékozódjunk a kiszemelt termékről és a gyártói jótállás létezéséről, feltételeiről, mert előfordulhat, hogy a gyártó is biztosít a termékre a kötelező jótállás időtartamát meghaladó gyártói garanciát, így nem biztos, hogy megéri fizetni a kiterjesztett garanciáért.
Vásárlás előtt mindig ellenőrizzük, hogy a megvásárolni kívánt termékre vonatkozik-e kötelező jótállás, hány év a kötelező jótállás időtartama, mit vállal ezen felül a gyártó, milyen dokumentumokat kaptunk az eladótól, kaptunk-e a termékhez számlát/nyugtát és jótállási jegyet.
