Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség

AI által generált megtévesztő akciók, kamu webáruházak - Fogyasztóvédelmi jótanácsok a Black Friday időszakára

2026-10-21

Ahogyan azt már az elmúlt években megszokhattuk, a Black Fridayhez kapcsolódó hirdetések és marketingkampányok már jóval a hivatalos, november végére eső akciós nap előtt megjelennek.
Az év végi vásárlási őrületben nem árt elővigyázatosnak lenni, mivel egy-egy meggondolatlan vásárlás nem várt kellemetlenségeket okozhat. Sürgető értékesítési technikák, hamis webáruházak, mesterséges intelligenciával előállított megtévesztő reklámok…csak néhány azok közül a veszélyek közül, melyekkel a vásárlók az akciós időszakban találkozhatnak. Hogyan ismerhetjük fel a megtévesztő ajánlatokat és mire figyeljünk, hogy ez az időszak a gondtalan vásárlásról szóljon? Az alábbiakban gyakorlati tanácsokkal segítjük a körültekintő fogyasztói döntéshozatalt. (FÉBÉSZ)
A FACEBOOK REKLÁMOK MÖGÖTT SOKSZOR NINCS VALÓS VÁLLALKOZÁS Fogyasztóvédelmi egyesületként gyakran fordulnak hozzánk a fogyasztók webes vásárlással kapcsolatos panaszokkal, melyeknél a vásárlás sok esetben nem a webáruház oldalán, hanem Facebook reklámokra kattintás útján történt. A Black Friday időszakában különösen vonzóak lehetnek a közösségi médiában felbukkanó, rendkívüli kedvezményeket ígérő hirdetések, ami ugyan kényelmes vásárlási lehetőséget jelent, ugyanakkor komoly biztonsági és pénzügyi kockázatokkal is járhat. A csalók ugyanis a közösségi platformokon gyakran élnek vissza ismert üzletláncok, márkák vagy népszerű webáruházak nevével és arculatával. Fontos tehát hangsúlyozni, hogy egy Facebookon megjelenő hirdetés nem jelent ellenőrzött, megbízható ajánlatot, a hirdetés mögött nem feltétlenül áll valós vállalkozás.

Miről ismerhető fel egy csaló Facebook hirdetés?
- Aranyszabály, hogy amennyiben egy ajánlat túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, az nagy valószínűséggel nem is az. Bár léteznek akciós időszakok és szezonvégi leértékelések, a 80-90%-os akció lássuk be, nem túl reális.
- Ellenőrizzük a hirdetőt! Ne a hirdetésre kattinsunk, hanem keressünk rá a böngészőben! Egy kis keresgélés után hamar rájöhetünk, hogy például a képen szereplő vállalkozás nem is létezik.
- Olvassuk el a kommenteket! A hirdetés alatt szereplő hozzászólások árulkodóak is lehetnek. Az első, ami gyanakvásra adhat okot, hogy egy magyar felhasználóknak szóló hirdetéshez, kizárólag külföldi felhasználók szólnak hozzá. Bár a fordítóprogramoknak köszönhetően a külföldi felhasználók egyre ügyesebben fogalmaznak magyarul, mégis feltűnő lehet, hogy csak rövid, tömör ─ és ami a legfontosabb ─ kizárólag pozitív hozzászólások érkeznek a hirdetéshez. Szintén gyanús lehet, ha a hirdetés alatti hozzászólás-számláló szerint több komment van, mint amit el tudunk olvasni. Ilyenkor a hirdetés tulajdonosa nagy valószínűséggel elrejti a negatív, leleplező hozzászólásokat.
Hogyan védekezhetünk?
Ahogyan az üzletben történő vásárlásnál, úgy az online rendelésnél sem szabad figyelmen kívül hagyni az eladó vállalkozás kilétét, így még a rendelés leadása előtt ellenőrizzük a vállalkozás adatait! Legyen árulkodó, ha nem, vagy csak hiányos információkat találunk az eladóról. Ezek ismerete nélkül ugyanis az sem állapítható meg, hogy az eladó valóban vállalkozás. Ha ilyet tapasztalunk, inkább ne vásároljunk az oldalról, illetve semmiképp se fizessünk előre, hiszen az is előfordulhat, hogy csalók működtetik az oldalt és nem kapjuk meg a terméket. Amennyiben kiderül például, hogy az eladó vállalkozás külföldi székhelyű, alaposan fontoljuk meg a vásárlást: egy esetleges fogyasztói jogvitánál ugyanis nehézkesebb, időigényesebb lehet a jogérvényesítés, nem beszélve arról, hogy vásárlástól való elállás esetén a termék külföldre történő visszaküldése jelentős többletköltséget jelenthet a fogyasztónak.
HOGYAN ISMERHETJÜK FEL A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÁLTAL GENERÁLT MEGTÉVESZTŐ AKCIÓKAT? A mesterséges intelligencia (AI) által generált megtévesztő Facebook hirdetések korunk egyik legnagyobb digitális biztonsági kihívását jelentik. A csalók egyre kifinomultabb technológiákkal – képgenerátorokkal, deepfake videókkal és hangszoftverekkel – tévesztik meg a felhasználókat.

A megtévesztés leggyakoribb formái az AI-reklámokban
- Hírességek és influenszerek arcmása (Deepfake): a csalók ismert emberek hangját és arcát másolják le a mesterséges intelligencia segítségével. A fiktív videókban a sztárok nem létező nyereményjátékokat, hihetetlen befektetési lehetőségeket vagy csodaszereket reklámoznak.
- Személyre szabott pszichológiai manipuláció: az AI képes elemzések alapján automatikusan a felhasználó sebezhetőségére szabni a hirdetési szöveget és képi világot, így sokkal nehezebb ellenállni a sürgetésnek vagy a manipulatív ajánlatoknak.
- Nem létező termékek tökéletes vizualizációja: az AI képgenerátorok olyan fotóminőségű termékképeket hoznak létre, amelyek mögött nincs valós áru. A gyanútlan vásárlókat hamis webshopokba irányítják, ahol a pénzük és személyes adataik is veszélybe kerülnek.
- „AI-washing” (AI-jal való tisztára mosás): olyan marketingfogás, amely során egy teljesen átlagos terméket vagy szolgáltatást forradalmi fejlesztésként hirdetnek meg, hogy magasabb árat kérhessenek érte.
Hogyan ismerhető fel a megtévesztő AI-reklám? - Gyanús ajándékok és irreális profitok: ha egy híresség egy ismert márka termékeit ingyen vagy gyanúsan olcsón kínálja egy közösségi médiás videóban, szinte biztosan deepfake-ről van szó.
- A beszéd és a szájmozgás eltérései: a deepfake videókon a szereplők pislogása ritkább vagy természetellenes, a szájmozgásuk nincs teljesen szinkronban a hanggal, és a hanghordozásuk robotikus lehet.
- Hibás részletek a képeken: az AI-generált képek és hátterek textúrája sokszor túlságosan elmosódott, a háttérben lévő feliratok értelmetlen betűhalmazok, a kezek vagy az ujjak formája pedig gyakran torz.
- Ellenőrizetlen URL-ek: kattintás előtt mindig ellenőrizze a weboldal linkjét a böngészősávban! A csalók gyakran csak egy-egy karaktert változtatnak meg egy ismert márka nevében (pl. mcdonalds helyett mcd0nalds). SÜRGETŐ VÁSÁRLÁSI TECHNIKÁK Az online webáruházak által alkalmazott sürgetési technikák olyan pszichológiai manipulációs eszközök, amelyek mesterséges idő- vagy készlethiányt teremtenek, hogy a vásárlót azonnali, sokszor átgondolatlan döntésre kényszerítsék.

A leggyakoribb sürgetési technikák az online vásárlás során az alábbiak:

1. Időalapú sürgetés - Visszaszámláló órák: az oldalon vagy a kosárnál megjelenő óra másodpercre pontosan mutatja, mennyi idő van hátra az akció végéig, vagy addig, hogy a termék kikerüljön a kosárból.
- Villámakciók: csak néhány óráig érvényes, rendkívül alacsonynak tűnő árak.
- „Rendeld meg X órán belül, és holnap megkapod”: a szállítási időhöz kötött visszaszámlálás, amely gyors cselekvésre ösztönöz.
2. Mennyiségalapú sürgetés - Alacsony raktárkészlet kijelzése: „Már csak 2 darab maradt raktáron!” feliratok. Sok esetben ezek a számok teljesen fiktívek, és automatizált scriptek generálják őket.
- Korlátozott kiadások: „Exkluzív”, „csak a készlet erejéig” elérhető termékek hangsúlyozása.
3. Társadalmi bizonyíték és versenytárs-generálás - Élő aktivitási adatok: „Jelenleg 14 ember nézi ezt a terméket” vagy „Ezt a terméket az elmúlt 24 órában 42-en vették meg”. Ez azt az érzést kelti, hogy harcolni kell a termékért más vásárlókkal.
- Felugró értesítések: Folyamatos kis ablakok, amelyek azt mutatják, hogy „XY. épp most vásárolt egy...” terméket.
AKCIÓS? – AKÁR EGY ÉV JÓTÁLLÁST IS ELBUKHATUNK A hatályos jogszabályok alapján a kötelező jótállás időtartama a termék vételárához igazodik. Ennek alapján a kötelező jótállás időtartama bruttó 10.000 Ft feletti és bruttó 250.000 Ft-ot meg nem haladó eladási árú termékek esetén 2 év, bruttó 250.000 Ft feletti termékek esetén pedig 3 év.

Fontos szem előtt tartani, hogy ha egy nagyobb értékű terméket az akció keretében vásárolunk meg, lejjebb csúszhatunk a jótállási időre vonatkozó árazási sávokban, ezzel elbukva 1 év jótállást. Érdemes tehát átgondolni, hogy vajon a kedvezőbb vételárat vagy a hosszabb jótállási időt részesítsük-e előnyben.
HOGYAN KELL FELTÜNTETNI AZ AKCIÓS ÁRAT? Jó tudni, hogy az árfeltüntetésre vonatkozó szabályok szerint, a kereskedőnek az akciós ár feltüntetése mellett meg kell jelölnie a korábban alkalmazott árat is, amely az árcsökkentést megelőző legalább harminc napon belül alkalmazott legalacsonyabb ár lehet. Folyamatos árcsökkentés esetén a korábbi ár az árcsökkentés első alkalmazása előtti árcsökkentés nélküli ár lesz. Ezek a szabályok védik a fogyasztókat a kamu akcióktól, attól a tisztességtelen gyakorlattól, hogy az árcsökkentés hirdetése előtt a kereskedő megemelje az árakat, s ehhez képest egy még kedvezőbbnek tűnő, de valós árcsökkentésnek nem nevezhető akciót hirdessen meg a Black Friday közeledtével.
VÁSÁRLÁSTÓL VALÓ ELÁLLÁS A gyakorlott online vásárlók már pontosan tudják, hogy ha meggondolták magukat a megrendelt terméket illetően, a termék átvételétől számított 14 napon belül indokolás nélkül elállhatnak a vásárlástól. Az elállási jogot ugyanakkor a szerződés megkötésének napja és az áru átvételének napja közötti időszakban is gyakorolhatja a fogyasztó, tehát nem kell feltétlenül megvárni, hogy kézhez kapja a terméket. Elállás esetén a fogyasztónak kell gondoskodnia a termék visszaküldéséről, illetve az ezzel kapcsolatban esetlegesen felmerülő szállítási költség is Őt terheli. Amint a vállalkozás hiánytalanul megkapta a visszaküldött árut, köteles a vásárlás ellenértékét – beleértve a rendeléshez kapcsolódó szállítási költséget is – visszafizetni.
Arra azonban fontos figyelni, hogy nem minden termék esetében élhetünk az elállás jogával. Nem küldhető vissza például a vásárló egyedi elképzelései alapján készült termék, továbbá a könyvek, hírlapok, folyóiratok, a romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző áruk, vagy a lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvételek.
MIT KÉRHETÜNK, HA HIBÁS A TERMÉK? Ha minőségi hibás terméket vásárolunk, jótállási, szavatossági igényt érvényesíthetünk az eladó vállalkozással szemben, azaz kérhetjük tőle a termék kijavítását, vagy kicserélését, vagy árleszállítást, vagy a vételár visszafizetését. A jótállás (garancia) a fogyasztóra nézve kedvezőbb, mivel a jótállás ideje alatt bekövetkező termékmeghibásodás esetén végig az eladó vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a termék már az értékesítést megelőzően hibás volt, vagy a meghibásodást a fogyasztó idézte elő a használati-kezelési útmutatóban leírtak figyelmen kívül hagyásával.

Ahogyan arról a fentiekben már szó esett, internetes vásárlás esetén megillet bennünket az indokolás nélküli elállás joga is, azaz, hogy néhány kivétellel ugyan, de az egyébként hibátlan terméket az átvételétől számított 14 napon belül visszaküldhetjük az eladónak, aki köteles a vételárat visszafizetni.

Fontos megemlíteni, hogy az ún. három napos szabály még mindig tévesen él a köztudatban, sokan ugyanis úgy vélik, ez egy lehetőség a vásárlástól való elállásra. Valójában azonban ez egy három munkanapon belüli csereigényt jelent, mely kizárólag a jótállás alá tartozó termék meghibásodása esetén érvényesíthető abban az esetben, ha a termék a vásárlástól számított 3 munkanapon belül meghibásodik, és ezt jelezzük az eladó vállalkozás felé. Ilyen esetben tehát a vállalkozás nem hivatkozhat arra, hogy a terméket megjavíttatja, hanem köteles azt kicserélni.
HOVÁ FORDULHATUNK PANASSZAL? Online vásárlásnál, függetlenül attól, hogy magyar vagy külföldi vállalkozástól történt-e a rendelés, probléma esetén első körben az eladó vállalkozásnál reklamálhatunk. Ha a vállalkozást nem tudjuk elérni, vagy a panaszkezelésben, elállási jogunk érvényesítésében vita alakul ki, az alábbi lehetőségeink vannak:
- Magyar cégtől történő vásárlásnál a régiós szinten működő békéltető testületekhez fordulhatunk jogaink érvényesítése érdekében. A békéltető testületek eljárása gyors és ingyenes, célja a fogyasztói jogvita bíróságon kívüli, megegyezés útján történő rendezése. Az eljárás megindításához szükséges fogyasztói kérelem benyújtható papír alapon, vagy akár elektronikus úton is követlenül a testületek honlapjairól. A békéltető testületek elérhetőségei megtalálhatók a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság oldalán, az alábbi linken: https://nkfh.gov.hu/bekelteto-testuletek

- Amennyiben a vállalkozás európai uniós, izlandi, norvég vagy egyesült királyságbeli, az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának magyarországi szervezetéhez fordulhatunk, akik ingyenes segítséget adnak a jogvita rendezésében.

- Ha nem európai uniós, izlandi, norvég vagy egyesült királyságbeli vállalkozással van problémánk, a kormányhivatalokban működő fogyasztóvédelmi hatóságnál tudunk bejelentéssel élni, akik jogosultak a weboldal blokkolására.
Üzletben történő vásárlásnál az online-hoz hasonlóan első körben szintén a panasszal érintett vállalkozásnál tudunk reklamálni. Ha jogaink érvényesítésében vita alakul ki, a lakóhelyünk szerint illetékes regionális békéltető testülethez fordulhatunk igényünk érvényesítése érdekében.

Akár üzletben történő, akár online vásárlás során tapasztalt fogyasztóvédelmi jogszabálysértés esetén a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságnál élhetünk bejelentéssel.